Finanszírozási szempontból válságos helyzetben van az intézmény, a kormány viszont a háborúra hivatkozva nem rendezi az állami egyetemek aggasztó helyzetét.
Míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerint a finanszírozási nehézségek miatt csoportos létszámleépítésre lesz szükség, Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint mindez csak hisztériakeltés.
Ahogy arról korábban már többször is beszámoltunk, a megmaradt állami egyetemek, tehát az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia komoly pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a dolgozóik pedig hónapok óta bérrendezést követelnek.
Az emített intézmények közül az ELTE februárban nyílt levelet fogalmazott meg, amiben többek között azt írták; elfogadhatatlannak tartják, hogy "a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen."
Követelték többek között
Az aláírásgyűjtéshez a többi állami egyetem is csatlakozott, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete pedig egységes bértábla bevezetését szorgalmazta, hiszen a modellváltáson átesett és a megmaradt állami egyetemek finanszírozása "nagy eltérést mutat," az utóbbiak oktatói másodállás vállalására kényszerülnek a biztos megélhetés érdekében.
A BME, az ELTE és a Zeneakadémia munkatársai áprilisban többször is a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy tárgyalási időpontot kérjenek és átadják a nyílt levelüket, megegyezniük azonban egyik alkalommal se sikerült, a kormány a háborús helyzetre hivatkozva türelmet kért.
Május 17-én a BME "vészjelzést" adott le. Az Eduline-nak küldött hírlevelükben azt írták, finanszírozási szempontból válságos helyzetben vannak, mivel az állami források a 20 évvel ezelőtti érték 40 százalékára estek vissza. A hiány olyan mértékű, hogy többletfinanszírozás nélkül csoportos létszámleépítést kell végrehajtani.
Ez „nemcsak nagy elégedetlenséget és országos visszhangot váltana ki, hanem a BME oktatói, kutatói állományának olyan visszafordíthatatlan károsodását eredményezné, amelyből a kilábalás a finanszírozás helyreállítása után is évtizedeket venne igénybe”
- írták.
Hankó Baláuzs felsőoktatásért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban a Mandinernek azt mondta; ez csak hisztériakeltés, nem lesznek elbocsátások a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Hozzátette; a dolgozók követelései jogosak, de a háború miatt szűk a költségvetés, a modellváltó intézményekben pedig azért magasabbak a bérek, mert "máshogy működik a rendszer."
A finanszírozásokkal és a modellváltó egyetemekkel kapcsolatban ugyanakkor már hosszú ideje szóbeszéd, hogy a kormány célja feltételezhetően a megmaradt állami egyetemek teljes kivéreztetése, hogy végül azok is a modellváltás mellett döntsenek.
A Qubithoz eljutott, április 29-én, BME szenátusának ülésen készült hangfelvételen hallható, hogy az egyetem még regnáló rektora azt mondja; nem pályázik ismét a rektori pozícióra, amivel kapcsolatban megjegyzi; hogy reméli, utódja képes lesz arra, hogy az egyetem egy több pénzzel működő formában működhessen tovább, de megőrizze az autónómiáját.
"13 év tanszékvezetés, 7 év dékánság és 3 év rektorság után csak a legfontosabb, az oktató-kutató munkám folytatása marad, hogy a Műegyetem még jobb szakembereket képezzen és minél jobb eredményeket érjen el mind itthon, mind a nemzetközi színtéren. Köszönöm közvetlen munkatársaimnak, a rektorhelyetteseknek, a rektori kabinet vezetőjének és dolgozóinak, valamint a Műegyetem összes munkatársának és hallgatóinak, hazai és nemzetközi külső partnereinek a hatalmas munkáját, erőfeszítéseit és támogatását, mely hozzájárult a BME sikereihez. Utódomnak pedig kívánok sok sikert, erőt és kitartást, valamint kiszámítható jövőt és nyugalmat, sokkal kevesebb politikát és több szakmaiságot” - idézi a lap.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
