Hankó Balázs szerint csak hisztériakeltés, hogy a BME-n csoportos elbocsátásokra lehet szükség

Finanszírozási szempontból válságos helyzetben van az intézmény, a kormány viszont a háborúra hivatkozva nem rendezi az állami egyetemek aggasztó helyzetét.

  • Székács Linda

Míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerint a finanszírozási nehézségek miatt csoportos létszámleépítésre lesz szükség, Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint mindez csak hisztériakeltés.

Ahogy arról korábban már többször is beszámoltunk, a megmaradt állami egyetemek, tehát az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia komoly pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a dolgozóik pedig hónapok óta bérrendezést követelnek.

Az emített intézmények közül az ELTE februárban nyílt levelet fogalmazott meg, amiben többek között azt írták; elfogadhatatlannak tartják, hogy "a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen."

Követelték többek között

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, és
  • a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és
  • inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.

Az aláírásgyűjtéshez a többi állami egyetem is csatlakozott, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete pedig egységes bértábla bevezetését szorgalmazta, hiszen a modellváltáson átesett és a megmaradt állami egyetemek finanszírozása "nagy eltérést mutat," az utóbbiak oktatói másodállás vállalására kényszerülnek a biztos megélhetés érdekében.

A BME, az ELTE és a Zeneakadémia munkatársai áprilisban többször is a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy tárgyalási időpontot kérjenek és átadják a nyílt levelüket, megegyezniük azonban egyik alkalommal se sikerült, a kormány a háborús helyzetre hivatkozva türelmet kért.

 

Május 17-én a BME "vészjelzést" adott le. Az Eduline-nak küldött hírlevelükben azt írták, finanszírozási szempontból válságos helyzetben vannak, mivel az állami források a 20 évvel ezelőtti érték 40 százalékára estek vissza. A hiány olyan mértékű, hogy többletfinanszírozás nélkül csoportos létszámleépítést kell végrehajtani.

Ez „nemcsak nagy elégedetlenséget és országos visszhangot váltana ki, hanem a BME oktatói, kutatói állományának olyan visszafordíthatatlan károsodását eredményezné, amelyből a kilábalás a finanszírozás helyreállítása után is évtizedeket venne igénybe”

- írták.

Hankó Baláuzs felsőoktatásért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban a Mandinernek azt mondta; ez csak hisztériakeltés, nem lesznek elbocsátások a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Hozzátette; a dolgozók követelései jogosak, de a háború miatt szűk a költségvetés, a modellváltó intézményekben pedig azért magasabbak a bérek, mert "máshogy működik a rendszer."

A finanszírozásokkal és a modellváltó egyetemekkel kapcsolatban ugyanakkor már hosszú ideje szóbeszéd, hogy a kormány célja feltételezhetően a megmaradt állami egyetemek teljes kivéreztetése, hogy végül azok is a modellváltás mellett döntsenek.

A Qubithoz eljutott, április 29-én, BME szenátusának ülésen készült hangfelvételen hallható, hogy az egyetem még regnáló rektora azt mondja; nem pályázik ismét a rektori pozícióra, amivel kapcsolatban megjegyzi; hogy reméli, utódja képes lesz arra, hogy az egyetem egy több pénzzel működő formában működhessen tovább, de megőrizze az autónómiáját.

"13 év tanszékvezetés, 7 év dékánság és 3 év rektorság után csak a legfontosabb, az oktató-kutató munkám folytatása marad, hogy a Műegyetem még jobb szakembereket képezzen és minél jobb eredményeket érjen el mind itthon, mind a nemzetközi színtéren. Köszönöm közvetlen munkatársaimnak, a rektorhelyetteseknek, a rektori kabinet vezetőjének és dolgozóinak, valamint a Műegyetem összes munkatársának és hallgatóinak, hazai és nemzetközi külső partnereinek a hatalmas munkáját, erőfeszítéseit és támogatását, mely hozzájárult a BME sikereihez. Utódomnak pedig kívánok sok sikert, erőt és kitartást, valamint kiszámítható jövőt és nyugalmat, sokkal kevesebb politikát és több szakmaiságot” - idézi a lap.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.