Sokként éri a pályakezdő pedagógusokat a valóság, sokan már fiatalon pályaelhagyók lesznek

Kihívások, önállósodás, munkahelyi- és magánéleti stressz, mindezek feldolgozásához pedig még nem épült be a mentális egészség gondozása a magyar köznevelésbe. A pedagógusok mentálhigiénés támogatása volt a témája az idei X. Keresztény Neveléstudományi Konferenciának.

  • Székács Linda

Az Egyesült Államokban tízből négy pedagógus a kiégés tüneteivel küzd, az európai tanároknak pedig közel fele kisebb vagy nagyobb fokú stresszt tapasztal munkája közben, ami fizikai és mentális egészségükre is hatással van - írja a lapunknak küldött közleményében az Apor Vilmos Katolikus Főiskola.

A főiskolán április 25-én tartották meg a X. Keresztény Neveléstudományi Konferenciát, aminek központjában idén a pedagógusok mentálhigiénés támogatása állt. Ez ugyanis Molnár Krisztina, a főiskola tanszékvezetője szerint nem a pedagógusok magánügye, hiszen hatással van a gyerekekre, a munkahelyi közösségre és ezeken keresztül a társadalomra is.

És ez fordítva is igaz: a pedagógusok jóllétét befolyásolja a tantestület, a társadalmi megbecsültség, illetve az, milyen szakmai és mentálhigiénés támogatást kapnak

- tette hozzá a tanszékvezető.

A közleményben felidézik, hogy az elmúlt években számos nemzetközi kutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy egyre több pedagógus küzd a stressz és a kiégés tüneteivel. Egy friss kutatás szerint például a németországi tanárok 27 százaléka gondolt már arra, hogy elhagyja a pályát, a 2021-es Eurydice-jelentés szerint pedig az európai tanárok közel fele tapasztal időnként kisebb-nagyobb fokú stresszt munkája közben, minden negyedik megkérdezett szerint ez a fizikai és mentális egészségükre is hatással van. Ez pedig nem csupán a régóta pályán lévő pedagógusokat érinti, de a pályakezdő fiatalokat is, akiket az egyetemi évek után egyfajta sokként ér a valóság és az ezzel járó kihívások, ezért támogatás hiányában nem ritkán már nagyon korán pályaelhagyók lesznek.

„Az felsőoktatásból kikerülő pedagógusok számára sokszor valóban erőteljes kihívás szembesülni a valósággal, ez a pálya első két évében komoly hatással lehet rájuk. Ráadásul a húszas években eleve sok mindennel kell megküzdeni, például a függetlenedéssel, a családról való leválással, a társkereséssel, a különféle felnőtt szerepek kiépítésével. Ha a fiatal pedagógusok ebben az időszakban nem kapnak segítséget, támogatást, akkor fennáll a pályaelhagyás veszélye. Ami nemcsak azt jelentheti, hogy valaki valóban feladja a hivatását, de azt is, hogy elveszíti azt a lelkesedést, amely ennek a pályának az alapja” – mondta Molnár Krisztina.

A szakember szerint emiatt a pedagógushallgatók képzését személyiségközpontúbbá kell tenni, és olyan személyiségfejlesztő módszerekkel megismetetni őket, amiket később, a munkájuk során tudnak használni.

A konferencián többek között gyakorló pedagógusok, felsőoktatásban dolgozók, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, coachok és teológusok beszélgettek a témáról. Szerintük vannak olyan intézmények, ahol működik szakmai mentorálás, rendszeresen megbeszélik az elmúlt időszak eseményeit és kezelik a problémákat, konfliktusokat, sőt, még tréningeket is tartanak, ám ez egyelőre nem épült be a köznevelés rendszerébe, pedig a cél az lenne, hogy a jó gyakorlatok mindenki számára elérhetőek legyenek.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.