Nehezebbé válhat a munkavállalás a külföldről érkező frissdiplomásoknak az Egyesült Királyságban. A szűkülő lehetőségek miatt a brexit óta lényegesen csökkent a nemzetközi hallgatók száma az országban, az egyetemek vezetői aggódnak.
Az egyetemek jelentős visszaesésről számolnak be az Egyesült Királyságba jelentkező nemzetközi hallgatók terén: több mint harmadával csökkent idén a kiadott tanulmányi vízumok száma tavalyhoz képest az Egyesült Királyságban egy friss felmérés szerint –írta meg a Guardian. Ennek ellenére a kormány tovább szigorítana.
Januárban olyan szabályok léptek életbe, amelyek tiltják a mesterszakos külföldi hallgatóknak, hogy családtagokat hozzanak magukkal. Azóta pedig bizonytalanság van az Egyesült Királyságban azzal kapcsolatban is, hogy lesz-e lehetőségük a munkavállalásra az egyetem után, ugyanis a kormány arra kérte fel a Migrációs Tanácsadó Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a nemzetközi hallgatóknak joguk van-e legalább két évig maradni az országban azt követően, hogy sikeresen lediplomáztak.
Az egyetemek szerint a további korlátozások ellehetetleníthetik a brit kreatív iparágak számára nélkülözhetetlen tehetségáramlást. A vezetők attól tartanak, hogy eltörlik a diplomások vízumjogát, amely lehetővé teszi, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok akár három évig dolgozhassanak az Egyesült Királyságban. A Bizottság a jelentést várhatóan kedden adja át kormánynak.
Majdnem a felét nemzetközi hallgatók teszik ki a brit alapkézésekre beiratkozóknak. Ha az esetlges szigorításokkal ez a több mint 320 ezres szám megcsappan, akkor sok intézményben okozhat gazdasági nehézségeket. Egy a kreatív iparágakat képviselő szervezet szerint, ha megszüntetik az egyetem utáni tartózkodás és munkavállalás lehetőségét, akkor lényegesen kevesebben választják majd Angliát a továbbtanuláshoz.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
