Nehezebbé válhat a munkavállalás a külföldről érkező frissdiplomásoknak az Egyesült Királyságban. A szűkülő lehetőségek miatt a brexit óta lényegesen csökkent a nemzetközi hallgatók száma az országban, az egyetemek vezetői aggódnak.
Az egyetemek jelentős visszaesésről számolnak be az Egyesült Királyságba jelentkező nemzetközi hallgatók terén: több mint harmadával csökkent idén a kiadott tanulmányi vízumok száma tavalyhoz képest az Egyesült Királyságban egy friss felmérés szerint –írta meg a Guardian. Ennek ellenére a kormány tovább szigorítana.
Januárban olyan szabályok léptek életbe, amelyek tiltják a mesterszakos külföldi hallgatóknak, hogy családtagokat hozzanak magukkal. Azóta pedig bizonytalanság van az Egyesült Királyságban azzal kapcsolatban is, hogy lesz-e lehetőségük a munkavállalásra az egyetem után, ugyanis a kormány arra kérte fel a Migrációs Tanácsadó Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a nemzetközi hallgatóknak joguk van-e legalább két évig maradni az országban azt követően, hogy sikeresen lediplomáztak.
Az egyetemek szerint a további korlátozások ellehetetleníthetik a brit kreatív iparágak számára nélkülözhetetlen tehetségáramlást. A vezetők attól tartanak, hogy eltörlik a diplomások vízumjogát, amely lehetővé teszi, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok akár három évig dolgozhassanak az Egyesült Királyságban. A Bizottság a jelentést várhatóan kedden adja át kormánynak.
Majdnem a felét nemzetközi hallgatók teszik ki a brit alapkézésekre beiratkozóknak. Ha az esetlges szigorításokkal ez a több mint 320 ezres szám megcsappan, akkor sok intézményben okozhat gazdasági nehézségeket. Egy a kreatív iparágakat képviselő szervezet szerint, ha megszüntetik az egyetem utáni tartózkodás és munkavállalás lehetőségét, akkor lényegesen kevesebben választják majd Angliát a továbbtanuláshoz.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
