Tűzvédelmi labor és pszichikai gyakorló is lesz az intézetben, amihez egy több mint hétezer négyzetméteres kert fog épülni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy 33 milliárd forintos beruházás keretében, Katasztrófavédelmi Speciális Központot és Katasztrófavédelmi Intézetet építtet – írja a Magyar Építők.
A tervek szerint egy 25 ezer négyzetméter alapterületű, hétszintes épületegyüttest fognak építeni. Ebben kapna helyet többek között a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) kollégiuma, egy gyakorló tűzoltó őrs és az Orczy-kert üzemeltetési részlege is.
Az épületegyüttes két fő részből állna: az Auditóriumból, ahol az előadók és a tantermek lesznek, és a KVI főépületéből. Az új intézményben pszichikai gyakorlót és tűzvédelmi laboratóriumot is építeni fognak.
Mindemellett pedig egy 7150 négyzetméteres „exclusive kert” is készül „geometrikus vonalvezetéssel kialakított díszkerttel, díszmedencével, gyümölcsfákkal és rózsakerttel.”
Ahogyan arról korábban mi is írtunk, tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, amik a jövő szeptemberben induló új tanárképzéshez kellenek. A lakóházban nagyjából kétszáz olyan család lakik, akik eleve nehéz körülmények között élnek, és az önkormányzat kötelessége lesz, hogy elhelyezzék őket október 31-ig.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
