Hatalmas képen köszön vissza Karikó Katalin a Semmelweis Egyetem újonnan átadott tantermében

Munkássága tiszteletére az egyetem egy tantermet nevezett el a Nobel-díjas kutatóról.

Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus nevét viseli mostantól a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének felújított szemináriumi terme – tájékoztat róla az egyetem.

"A Nobel-díjas kutató gyógyszerfejlesztésre is kiható munkássága előtt tiszteleg a Semmelweis Egyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete azzal, hogy dr. Karikó Katalinról nevezte el egyik tantermét, emellett a tudós sikeres életpályáját is követendő példaként állítja ezzel a gesztussal az intézmény az egyetemi hallgatók elé"

- írja a Semmelweis Egyetem, ami már több kutatási projektben is részt vett Karikó munkacsoportjábal. 2022-ben pedig a Semmelweis Budapest Award-dal is kitüntették a kutatónőt.

Az intézmény Nagyváradi téri Elméleti Tömbjében lévő tanterem átadására április 10-én került sor, amin jelen volt dr. Karikó Katalin is. A felújított terem egyik falára a fotója mellett egy idézet is felkerült tőle, ami a kutatásra és a hivatástudatra ösztönözi a hallgatókat:

"A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet."

Az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója az átadón elmondta, hogy Dr. Karikó Katalin felfedezése a gyógyszerkutatás új dimenzióját nyitotta meg, ezért rendkívül felemelő, hogy mostantól az első magyar női Nobel-díjasról elnevezett szemináriumi teremben taníthatják a fiatal orvosokat és kutatókat.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.