Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Munkássága tiszteletére az egyetem egy tantermet nevezett el a Nobel-díjas kutatóról.
Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus nevét viseli mostantól a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének felújított szemináriumi terme – tájékoztat róla az egyetem.
"A Nobel-díjas kutató gyógyszerfejlesztésre is kiható munkássága előtt tiszteleg a Semmelweis Egyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete azzal, hogy dr. Karikó Katalinról nevezte el egyik tantermét, emellett a tudós sikeres életpályáját is követendő példaként állítja ezzel a gesztussal az intézmény az egyetemi hallgatók elé"
- írja a Semmelweis Egyetem, ami már több kutatási projektben is részt vett Karikó munkacsoportjábal. 2022-ben pedig a Semmelweis Budapest Award-dal is kitüntették a kutatónőt.
Az intézmény Nagyváradi téri Elméleti Tömbjében lévő tanterem átadására április 10-én került sor, amin jelen volt dr. Karikó Katalin is. A felújított terem egyik falára a fotója mellett egy idézet is felkerült tőle, ami a kutatásra és a hivatástudatra ösztönözi a hallgatókat:
"A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet."
Az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója az átadón elmondta, hogy Dr. Karikó Katalin felfedezése a gyógyszerkutatás új dimenzióját nyitotta meg, ezért rendkívül felemelő, hogy mostantól az első magyar női Nobel-díjasról elnevezett szemináriumi teremben taníthatják a fiatal orvosokat és kutatókat.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.