Munkássága tiszteletére az egyetem egy tantermet nevezett el a Nobel-díjas kutatóról.
Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus nevét viseli mostantól a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének felújított szemináriumi terme – tájékoztat róla az egyetem.
"A Nobel-díjas kutató gyógyszerfejlesztésre is kiható munkássága előtt tiszteleg a Semmelweis Egyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete azzal, hogy dr. Karikó Katalinról nevezte el egyik tantermét, emellett a tudós sikeres életpályáját is követendő példaként állítja ezzel a gesztussal az intézmény az egyetemi hallgatók elé"
- írja a Semmelweis Egyetem, ami már több kutatási projektben is részt vett Karikó munkacsoportjábal. 2022-ben pedig a Semmelweis Budapest Award-dal is kitüntették a kutatónőt.
Az intézmény Nagyváradi téri Elméleti Tömbjében lévő tanterem átadására április 10-én került sor, amin jelen volt dr. Karikó Katalin is. A felújított terem egyik falára a fotója mellett egy idézet is felkerült tőle, ami a kutatásra és a hivatástudatra ösztönözi a hallgatókat:
"A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet."
Az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója az átadón elmondta, hogy Dr. Karikó Katalin felfedezése a gyógyszerkutatás új dimenzióját nyitotta meg, ezért rendkívül felemelő, hogy mostantól az első magyar női Nobel-díjasról elnevezett szemináriumi teremben taníthatják a fiatal orvosokat és kutatókat.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
