A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint új képzőhely helyett inkább a tanári pályát kellene tartósan vonzóvá tenni.
A szakszervezet MTI-hez eljuttatott közleményében az állt, hogy az elmúlt években a magyar közoktatás szakmai és politikai okokból számos átalakítást élt meg, mégis válságban van.
Ennek okai az FDSZ szerint az alábbiak:
Az FDSZ kitért arra is, hogy a kormány a tanárképzést többször megpróbálta átalakítani, és a részben saját politikájának köszönhető tanárhiányt gyors, de a hosszútávú következményekkel nem számoló intézkedésekkel enyhíteni. Ennek legújabb megnyilvánulása, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2024. szeptember 1-től oktatással foglalkozó tudományos műhely kezdi meg működését, 2025. szeptemberétől pedig tanárképzés indul.
A szakszervezet kiemelte, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező képzőhelyek évek óta súlyos beiskolázási gondokkal küzdenek, melyeket egy újabb pedagógusképzési hely nem old meg, de súlyosbít.
Azért is átgondolatlannak tartjuk a tervet, mert az NKE-n semmilyen hagyománya nincs a tanárképzésnek, hiányzik a tapasztalt oktatói kar, ráadásul a természettudományos tanárképzés komoly infrastrukturális hátteret feltételez, amely ebben az esetben teljesen hiányzik. Megalapozottabb lenne egy olyan hosszútávú intézkedéscsomag, amely a tanári pályát tartósan vonzóvá teszi, a hagyományos képzőhelyeket erősíti, megújulásukat segíti.
- olvasható a közleményben, amelyben többek között az FDSZ azt követeli a kormánytól, hogy a pedagógusképzés átalakítására irányuló elképzeléseit egyeztesse a pedagógusok és a pedagógusképzők szakmai, érdekvédelmi szervezeteivel.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is a leendő tanároknak. Ezeken kívül tervezik tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
