Felsőoktatási dolgozók: az NKE-n semmilyen hagyománya nincs a tanárképzésnek

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint új képzőhely helyett inkább a tanári pályát kellene tartósan vonzóvá tenni.

A szakszervezet MTI-hez eljuttatott közleményében az állt, hogy az elmúlt években a magyar közoktatás szakmai és politikai okokból számos átalakítást élt meg, mégis válságban van.

Ennek okai az FDSZ szerint az alábbiak:

  • a tanári szakma társadalmi presztízsének csökkenése
  • a munkaterhelés aránytalan és folyamatos növelése
  • a bérek versenyképtelensége

Az FDSZ kitért arra is, hogy a kormány a tanárképzést többször megpróbálta átalakítani, és a részben saját politikájának köszönhető tanárhiányt gyors, de a hosszútávú következményekkel nem számoló intézkedésekkel enyhíteni. Ennek legújabb megnyilvánulása, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2024. szeptember 1-től oktatással foglalkozó tudományos műhely kezdi meg működését, 2025. szeptemberétől pedig tanárképzés indul.

A szakszervezet kiemelte, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező képzőhelyek évek óta súlyos beiskolázási gondokkal küzdenek, melyeket egy újabb pedagógusképzési hely nem old meg, de súlyosbít.

Azért is átgondolatlannak tartjuk a tervet, mert az NKE-n semmilyen hagyománya nincs a tanárképzésnek, hiányzik a tapasztalt oktatói kar, ráadásul a természettudományos tanárképzés komoly infrastrukturális hátteret feltételez, amely ebben az esetben teljesen hiányzik. Megalapozottabb lenne egy olyan hosszútávú intézkedéscsomag, amely a tanári pályát tartósan vonzóvá teszi, a hagyományos képzőhelyeket erősíti, megújulásukat segíti.

- olvasható a közleményben, amelyben többek között az FDSZ azt követeli a kormánytól, hogy a pedagógusképzés átalakítására irányuló elképzeléseit egyeztesse a pedagógusok és a pedagógusképzők szakmai, érdekvédelmi szervezeteivel.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is a leendő tanároknak. Ezeken kívül tervezik tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.