A korábbi államfőről 2012-ben derült ki, hogy a doktori disszertációja szinte szóról szóra egy külföldi szakember munkájának fordítása.
A „sikeresen és egyedülálló tartalommal működő sportdiplomácia szakirányú továbbképzés egyik alapítójaként" Pro Universitate díjjal jutalmazta a győri Széchenyi István Egyetem Magyarország korábbi köztársasági elnökét, a plágiumbotrányba belebukó Schmitt Pált - számolt be róla a Gulyáságyú Média.
Schmitt Pál 2010 és 2012 között volt köztársasági elnök, 2012 áprilisában pedig lemondani kényszerült a pozíciójáról, miután a HVG januárban nyilvánosságra hozta, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán írt 215 oldalas doktori disszertációjának jelentős része egy bolgár szakember, Nikolaj Georgiev francia nyelven írt munkájának forrásmegjelölés nélküli, szinte pontos fordítása, valamint szerepelnek benne jelöletlen források Klaus Heinemann német professzor egy 1981-es munkájából is. Az államfő doktori címét az egyetem visszavonta.
Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök Pro Universitate díjat vehetett át a Széchenyi István Egyetemen, ahol társadalmi...
Posted by Németh Zoltán, Győr-Moson-Sopron vármegye elnöke on Thursday, March 14, 2024
A győri campuson március 14-én tartottak megemlékezést az 1848-49-es szabadságharcról, melynek keretein belül díjakat és kitüntetéseket is kiosztottak, többek között a korábbi köztársasági elnöknek is. Pro Universitate díjjal olyan egyetemi munkatársakat, polgárokat és közéleti személyiségeket ismernek el, akik munkájukkal hozzájárultak az egyetem hírnevéhez, tekintélyéhez. Schmitt Pált egészen pontosan azért díjazták, mert ő az intézményben működő sportdiplomácia képzés egyik alapítója.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
