Siralmasnak nevezte a Zeneakadémia teljesítményét Csák János miniszter
A miniszter szerint ez az egyetlen magyar egyetem, amivel nem lehet együttműködni.
Székács Linda
"Sajnos az egyetem oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas” - mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről a Hír TV Napi Aktuál című műsorában, amit a Mandiner szemlézett.
A minisztert többek között a tavaly október óta rektor nélkül működő Zeneakadémiáról is kérdezték. Ahogy arról korábban beszámoltunk ugyanis, Vigh Andrea rektor mandátumának lejárta után a tavalyi rektorválasztás során egyértelműnek tűnt, hogy az öt pályázó, Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter közül a kormány egyértelműen a támogatásukat élvező Keller Andrást, a Concerto Budapest zeneigazgatóját, Kossuth-díjas hegedűművészt és karmestert szeretnék látni az egyetem élén. Az egyetem szenátusa a pályázatokat meg sem kapta, a KIM pedig kijelentette, hogy egyedül Keller pályázata felelt meg a diszkriminatív kiírásnak, ami ellen az akadémia 171 oktatója tiltakozott nyílt levélben.
"Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit.
Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.
Továbbra is elkötelezettek vagyunk az Egyetem szakmai színvonalának megtartása, illetve fejlesztése iránt"
- írták.
Keller András végül visszavonta a pályázatát, így az egyetem azóta is rektor nélkül működik, Csák János pedig arról beszélt, hogy jelenleg ez az egyetlen magyar egyetem, amivel nehéz együttműködni.
„Tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és egyebekkel. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy olyan rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani” - fogalmazott a miniszter, aki becsmérelte az egyetem oktatási és kutatási tevékenységét is, majd hozzátette, hogy "ez a hanyatlás nem hagyható."
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
