A miniszter szerint ez az egyetlen magyar egyetem, amivel nem lehet együttműködni.
"Sajnos az egyetem oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas” - mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről a Hír TV Napi Aktuál című műsorában, amit a Mandiner szemlézett.
A minisztert többek között a tavaly október óta rektor nélkül működő Zeneakadémiáról is kérdezték. Ahogy arról korábban beszámoltunk ugyanis, Vigh Andrea rektor mandátumának lejárta után a tavalyi rektorválasztás során egyértelműnek tűnt, hogy az öt pályázó, Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter közül a kormány egyértelműen a támogatásukat élvező Keller Andrást, a Concerto Budapest zeneigazgatóját, Kossuth-díjas hegedűművészt és karmestert szeretnék látni az egyetem élén. Az egyetem szenátusa a pályázatokat meg sem kapta, a KIM pedig kijelentette, hogy egyedül Keller pályázata felelt meg a diszkriminatív kiírásnak, ami ellen az akadémia 171 oktatója tiltakozott nyílt levélben.
"Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit.
Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.
Továbbra is elkötelezettek vagyunk az Egyetem szakmai színvonalának megtartása, illetve fejlesztése iránt"
- írták.
Keller András végül visszavonta a pályázatát, így az egyetem azóta is rektor nélkül működik, Csák János pedig arról beszélt, hogy jelenleg ez az egyetlen magyar egyetem, amivel nehéz együttműködni.
„Tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és egyebekkel. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy olyan rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani” - fogalmazott a miniszter, aki becsmérelte az egyetem oktatási és kutatási tevékenységét is, majd hozzátette, hogy "ez a hanyatlás nem hagyható."
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
