Kék színű és sós - saját sört főztek órán a BGE hallgatói

Nem mindennapi az olyan egyetemi óra, ahol a hallgatók saját sört főzhetnek. A BGE hallgatói izgalmas ízkombinációkkal rukkoltak elő.

A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátói és Idegenforgalmi Karán a hallgatók a „Magyar sörkultúra” című tantárgy keretében a sör történetének megismerése mellett tapasztalati úton is elsajátíthatják a kisüzemi sörfőzés technikáit.

Több hazai egyetemen is találkozhatunk sörfőzéssel kapcsolatos szakokkal és órákkal, azonban a BGE egy nem mindennapi csavart vitt bele a saját kurzusába. A hallgatóknak ugyanis itt a sör alapanyagainak és az elkészítési technológiák megismerése mellett lehetőségük van új, saját receptek megalkotására is, amiket utána meg is főzhetnek.

Az elkészült söröket pedig az egyetem zsűrije bírálja el, és választja ki közülük a legjobbat. Eddig meglehetősen érdekes ízkombinációkkal rukkoltak elő, ugyanis a BGE első söre egy feketebodzás gose, ami amellett, hogy állítólag "izgalmas sós mellékízzel" rendelkezik, még kék színű is. 2024 elejére pedig elkészült a második sörkülönlegessége is az egyetemnek, amely egy "ananászos cold brew coffe milk stout" lett.

A kurzus ötlete Csulak Gergelytől, a BGE KVIK Vendéglátási Tanszék mesteroktatójától származik, aki elmondta, a „projekt célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a kisüzemi sörkészítés minden szakaszába, a tervezéstől kezdve egészen az értékesítésig.” A nyertes sörök ugyanis kikerülhetnek a hazai kisüzemi sörök piacára is.

Így a sör megalkotásán túl el kell nevezniük a produktumot, arculatot kell tervezniük hozzá, és kalkulálniuk kell a termék bruttó eladási árát. A kurzus elvégzésével tehát valós, kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek egy termék piacra kerüléséről”

- nyilatkozta az oktató.

Az egyetemnek továbbá célkitűzése, hogy a következő években még több hallgatót vonjanak be a projektbe, és minél izgalmasabb megoldások szülessenek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.