Nem mindennapi az olyan egyetemi óra, ahol a hallgatók saját sört főzhetnek. A BGE hallgatói izgalmas ízkombinációkkal rukkoltak elő.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátói és Idegenforgalmi Karán a hallgatók a „Magyar sörkultúra” című tantárgy keretében a sör történetének megismerése mellett tapasztalati úton is elsajátíthatják a kisüzemi sörfőzés technikáit.
Több hazai egyetemen is találkozhatunk sörfőzéssel kapcsolatos szakokkal és órákkal, azonban a BGE egy nem mindennapi csavart vitt bele a saját kurzusába. A hallgatóknak ugyanis itt a sör alapanyagainak és az elkészítési technológiák megismerése mellett lehetőségük van új, saját receptek megalkotására is, amiket utána meg is főzhetnek.
Az elkészült söröket pedig az egyetem zsűrije bírálja el, és választja ki közülük a legjobbat. Eddig meglehetősen érdekes ízkombinációkkal rukkoltak elő, ugyanis a BGE első söre egy feketebodzás gose, ami amellett, hogy állítólag "izgalmas sós mellékízzel" rendelkezik, még kék színű is. 2024 elejére pedig elkészült a második sörkülönlegessége is az egyetemnek, amely egy "ananászos cold brew coffe milk stout" lett.
A kurzus ötlete Csulak Gergelytől, a BGE KVIK Vendéglátási Tanszék mesteroktatójától származik, aki elmondta, a „projekt célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a kisüzemi sörkészítés minden szakaszába, a tervezéstől kezdve egészen az értékesítésig.” A nyertes sörök ugyanis kikerülhetnek a hazai kisüzemi sörök piacára is.
Így a sör megalkotásán túl el kell nevezniük a produktumot, arculatot kell tervezniük hozzá, és kalkulálniuk kell a termék bruttó eladási árát. A kurzus elvégzésével tehát valós, kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek egy termék piacra kerüléséről”
- nyilatkozta az oktató.
Az egyetemnek továbbá célkitűzése, hogy a következő években még több hallgatót vonjanak be a projektbe, és minél izgalmasabb megoldások szülessenek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
