A nappali tagozatos egyetemisták több mint fele fontolgatja a külföldi munkavállalást

A legjobb nemzetközi lehetőségei az orvosi, informatikai- és természettudományos képzéseken végzőknek vannak.

  • Székács Linda

Az átlagosnál gyakrabban tartják elképzelhetőnek a külföldi munkavállalást a nappali képzésben tanulók (53%). A képzési területek közül a természettudomány (59%), az informatika (52%) és a művészet (64%) képzésekben tanulók körében a legmagasabb az így válaszolók aránya, míg a legalacsonyabb a pedagógusképzésben (24%) és a hitéleti képzésben (17%) tanulmányokat folytatók körében - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.

A felmérésben megkérdezett magyar egyetemen tanuló válaszadók 21,1 százaléka gondolja úgy, hogy a képzése után tartósan külföldön vállalna munkát, míg 25,1 százalékuk tartotta valószínűnek ezt a lehetőséget, viszont csak átmeneti formában, egyértelmű nem választ pedig a hallgatók 18 százaléka adott.

Képzési területek szerint azonban jelentős az eltérés attól függően, hogy a hallgatók mennyire érzik azt, hogy megfelelő állást tudnak majd találni a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon. A felmérés szerint a hazai munkaerőpiaci esélyeiket az átlagosnál jóval kedvezőbbnek ítélik meg a pedagógusképzésben, orvosi- és egészségtudományi képzésben, továbbá az informatikai képzéseken tanulók, de az államtudományi, gazdaságtudományi és műszaki képzések hallgatói is optimistábbak a többieknél.

EUROSTUDENT

"A nemzetközi munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából az előzőekben felsoroltak közül az orvos- és egészségtudományi valamint az informatikai képzési területen tanulók vélik leginkább úgy, hogy könnyen tudnának találni képzettségüknek megfelelő állást, de a gazdaságtudományok és a műszaki képzések hallgatói is közel hasonlóan jónak ítélik meg a nemzetközi lehetőségeiket, mint a hazaiakat. Két olyan képzési terület van, ahol a hallgatók a munkaerőpiaci esélyeiket jobbnak látják nemzetközi szintéren, mint idehaza, ez a természettudomány és a művészeti képzések" - írják.

Az államtudományi, hitéleti, jogi- és pedagógusképzéseken tanlók, illetve a bölcsészképzések hallgatói azonban alacsonyabb arányban gondolják úgy, hogy jók a külföldi elhelyezkedési lehetőségeik.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.