Többek között a képzési normatívák azonnali 50 százalékos emelését és inflációkövető éves emelés bevezetését követelik.
"Mi, az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen" - írják az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói az állami intézmények fenntartójának címzett nyílt levelükben.
Az aláírók követelik a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését, valamint az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban. Követelik továbbá az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, valamint a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.
Nyílt levelükben hozzáteszik, hogy egy évvel ezelőtt, 2023 januárjában egy hasonló nyílt levél hatására az egyetem vezetése három intézményi minimálbért vezetett be.
A tanársegédek béreit bruttó 380 ezer forintban, az adjunktusokét bruttó 420 ezer forintban, az oktatást-kutatást támogató munkakörben dolgozók garantált bérminimumát pedig bruttó 362 ezer forintban határozták meg. Ezt azonban az infláció felemésztette. Hozzáteszik továbbá, hogy a docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében nem is került sor hasonló rendszer bevezetésére.
"Emiatt állhat elő az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint" - írják. Utalva a közpktatásban dolgozó pedagógusok bruttó 32,2 százalékban meghatározott béremelésére, amely szerint 2024 januárjától a pedagógusok bruttó bérezése nem lehet kevesebb, mint
Az egyetemi dolgozók ugyanakkor megjegyzik, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, most azonban a saját "méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen" béreikért emelnek szót. Emiatt követelik, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg végre a bérek felzárkóztatása.
"Magyarország elemi érdeke, hogy legnagyobb és kiválóan teljesítő, a tanárképzésben vezető szerepet vállaló egyetemén és minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben:
Véleményük szerint ennek kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret) azonnali, legalább 50%-os emelése, ami az egyetem gazdálkodásának alapja.
A nyílt levelet több mint ezer ELTE-s dolgozó írta alá.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
