A Magyarországon tanuló egyetemisták mindössze körülbelül 10 százaléka külföldi állampolgár.
A külföldi állampolgárságú hallgatók aránya meghaladja a 10 százalékot a természettudomány, az agrár, a műszaki, a társadalomtudomány, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területeken, míg a pedagógusképzésben, jogi, államtudományi képzésekben és a sportképzés területén nem csupán a külföldiek aránya alacsony, hanem a kettős magyar állampolgároké is - szerepel a legfrissebb Eurostudent felmérésben.
A 2022-ben több mint harminc országban elvégzett kutatás magyarországi adatai szerint a hazai felsőoktatásban a hallgatók mintegy 90 százaléka magyar állampolgár - beleértve a kettős állampolgárokat is -, 87 százalékuk pedig Magyarországon is született.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a nem magyarországi születésű hallgatók legnagyobb csoportja az adatok szerint nem valamelyik szomszédos országból és nem is más európai országból érkezett valamelyik magyar egyetemre. Közel 8 százalékuk ugyanis Európán kívülről származik. A szomszédos országokban születettek aránya mindössze 3 százalék, a távolabbi európai országokból származók aránya pedig 1 százalék.
"Összességében 10 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek az anyanyelve nem magyar" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi hallgató a mesterképzéseken van, ahol körülbelül a hallgatók 19 százaléka érkezett valamelyik más országból. Az osztatlan képzéseken 9, az alapképzéseken pedig 7 százalék a külföldi hallgatók aránya.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
