A Magyarországon tanuló egyetemisták mindössze körülbelül 10 százaléka külföldi állampolgár.
A külföldi állampolgárságú hallgatók aránya meghaladja a 10 százalékot a természettudomány, az agrár, a műszaki, a társadalomtudomány, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területeken, míg a pedagógusképzésben, jogi, államtudományi képzésekben és a sportképzés területén nem csupán a külföldiek aránya alacsony, hanem a kettős magyar állampolgároké is - szerepel a legfrissebb Eurostudent felmérésben.
A 2022-ben több mint harminc országban elvégzett kutatás magyarországi adatai szerint a hazai felsőoktatásban a hallgatók mintegy 90 százaléka magyar állampolgár - beleértve a kettős állampolgárokat is -, 87 százalékuk pedig Magyarországon is született.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a nem magyarországi születésű hallgatók legnagyobb csoportja az adatok szerint nem valamelyik szomszédos országból és nem is más európai országból érkezett valamelyik magyar egyetemre. Közel 8 százalékuk ugyanis Európán kívülről származik. A szomszédos országokban születettek aránya mindössze 3 százalék, a távolabbi európai országokból származók aránya pedig 1 százalék.
"Összességében 10 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek az anyanyelve nem magyar" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi hallgató a mesterképzéseken van, ahol körülbelül a hallgatók 19 százaléka érkezett valamelyik más országból. Az osztatlan képzéseken 9, az alapképzéseken pedig 7 százalék a külföldi hallgatók aránya.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
