A Magyarországon tanuló egyetemisták mindössze körülbelül 10 százaléka külföldi állampolgár.
A külföldi állampolgárságú hallgatók aránya meghaladja a 10 százalékot a természettudomány, az agrár, a műszaki, a társadalomtudomány, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területeken, míg a pedagógusképzésben, jogi, államtudományi képzésekben és a sportképzés területén nem csupán a külföldiek aránya alacsony, hanem a kettős magyar állampolgároké is - szerepel a legfrissebb Eurostudent felmérésben.
A 2022-ben több mint harminc országban elvégzett kutatás magyarországi adatai szerint a hazai felsőoktatásban a hallgatók mintegy 90 százaléka magyar állampolgár - beleértve a kettős állampolgárokat is -, 87 százalékuk pedig Magyarországon is született.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a nem magyarországi születésű hallgatók legnagyobb csoportja az adatok szerint nem valamelyik szomszédos országból és nem is más európai országból érkezett valamelyik magyar egyetemre. Közel 8 százalékuk ugyanis Európán kívülről származik. A szomszédos országokban születettek aránya mindössze 3 százalék, a távolabbi európai országokból származók aránya pedig 1 százalék.
"Összességében 10 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek az anyanyelve nem magyar" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi hallgató a mesterképzéseken van, ahol körülbelül a hallgatók 19 százaléka érkezett valamelyik más országból. Az osztatlan képzéseken 9, az alapképzéseken pedig 7 százalék a külföldi hallgatók aránya.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
