A Magyarországon tanuló egyetemisták mindössze körülbelül 10 százaléka külföldi állampolgár.
A külföldi állampolgárságú hallgatók aránya meghaladja a 10 százalékot a természettudomány, az agrár, a műszaki, a társadalomtudomány, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területeken, míg a pedagógusképzésben, jogi, államtudományi képzésekben és a sportképzés területén nem csupán a külföldiek aránya alacsony, hanem a kettős magyar állampolgároké is - szerepel a legfrissebb Eurostudent felmérésben.
A 2022-ben több mint harminc országban elvégzett kutatás magyarországi adatai szerint a hazai felsőoktatásban a hallgatók mintegy 90 százaléka magyar állampolgár - beleértve a kettős állampolgárokat is -, 87 százalékuk pedig Magyarországon is született.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a nem magyarországi születésű hallgatók legnagyobb csoportja az adatok szerint nem valamelyik szomszédos országból és nem is más európai országból érkezett valamelyik magyar egyetemre. Közel 8 százalékuk ugyanis Európán kívülről származik. A szomszédos országokban születettek aránya mindössze 3 százalék, a távolabbi európai országokból származók aránya pedig 1 százalék.
"Összességében 10 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek az anyanyelve nem magyar" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi hallgató a mesterképzéseken van, ahol körülbelül a hallgatók 19 százaléka érkezett valamelyik más országból. Az osztatlan képzéseken 9, az alapképzéseken pedig 7 százalék a külföldi hallgatók aránya.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
