Igaz, az intézmény honlapján nincs nyoma a korábbi igazságügyi miniszter személyének.
A közélettől visszavonul, de a 2022-ben a Miskolci Egyetemen létrehozott Közép-európai Akadémiának továbbra is a tagja marad Varga Judit - írta meg a Telex.
A korábbi igazságügyi miniszter szombaton Novák Katalin köztársasági elnök lemondásával egy időben jelezte a visszavonulását a közélettől, felelősséget vállalva azért, hogy tavaly áprilisban ő ellenjegyezte K. Endre, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének kegyelmi döntését. Varga így lemondott a képviselői mandátumáról, és nem lesz a Fidesz európai parlamenti képviselője sem a júniusi választásokon, ezzel tehát elesik a képviselői tiszteletdíjától és az egyéb olyan juttatásoktól is, mint az albérlet, iroda és benzinkártya.
Vargának azonban mindezek mellett a februári vagyonnyilatkozata szerint a Miskolci Egyetem által működtetett Közép-európai Akadémiától is több mint egymillió forintos juttatása származik "tudományos-kutatási és oktatói tevékenység" címen.
Az akadémiát a Telex szerint 2022-ben alapították a Miskolci Egyetem önálló költségvetéssel rendelkező szervezeti egységeként, amikor az egyetemet fenntartó alapítvány elnöke még az igazságügyi miniszter volt. Vargának aztán a többi miniszterrel együtt tavaly februárban kellett távoznia a kuratórium éléről az Erasmus-botrány apropóján, így elesett az 1,4 millió forintos kuratóriumi fizetésétől, helyette valamikor a tavalyi év során csatlakozott a korábban már említett Közép-európai Akadémiához, melynek a honlap szerint az a célja, hogy „a közép-európai országokra is kiterjedő kutatási- és képzési projekteket menedzseljen, mindeközben megszólítva mind a jogtudomány képviselőit, mind a terület iránt érdeklődő fiatalokat” többek között tudományos konferenciák és webináriumok szervezésével.
Az itt folytatott tevékenységéért Varga Judit 1 és 5 millió forint közötti összeget kap, ennek ellenére az akadémia honlapján nincs nyoma a tevékenységének, a Telex szerint viszont a Facebook-oldalán több olyan konferenciáról is beszámolt, amin jelen volt. Azzal kapcsolatban, hogy a politikától visszavonuló korábbi miniszter a továbbiakban is tagja marad-e a Közép-európai Akadémiának, az intézmény a lap kérdésére azt válaszolta:
„A CEA a jövőben is számít Varga Judit munkájára. Arra vonatkozóan azonban nem tudunk érdemben nyilatkozni, hogy neki milyen jövőbeni tervei vannak az akadémiában eddig végzett tevékenységével összefüggésben”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
