Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A hallgatók egészségére és tanulmányaira is hatással van a megélhetési válság a szigetországban.
Ötből két brit egyetemista már elgondolkodott azon, hogy félbehagyja az egyetemet az azzal járó magas megélhetési költségek miatt, 3 százalékuk pedig már meg is tette - derül ki a National Student Accommodation 2024-es felméréséből, amiről az Euronews is beszámolt.
A kutatásban ezer brit egyetemistát kérdeztek a lakhatási költségeikről, melynek során a diákok 7 százaléka azt a választ adta, hogy volt már hajléktalan a tanulmányai alatt.
"Az idei év eredményei rendkívül aggasztóak és rávilágítanak arra, hogy a megélhetési válság kezd normálissá válni a diákok számára" - nyilatkozta Tom Allingham, a Save the Students kommunikációs igazgatója, aki szerint a lakhatási válság legfőbb oka az infláció.
A felmérés szerint a brit egyetemisták átlagosan havi 550 fontot, átszámítva körülbelül 249 ezer forintot fizetnek ki a lakhatási költségeik fedezésére, ami a megkérdezett diákok 20 százalékának állandó nehézséget jelent, 44 százalékuk pedig időről időre megszorul. Ötből három diák éppen emiatt hajlandó hitelt is felvenni, vagy segítséget kérni a szülőktől, az egyetemtől, vagy a munkáltatóiktól.
A megkérdezett diákok 72 százalékának az egészségére is hatással van a mindennapos küzdelem, 45 százalékuknak pedig a tanulmányait is befolyásolják a megélhetési problémák.
"Nehéz teljes munkaidőben dolgozni azért, hogy tudjam fizetni a lakhatást, a számlákat és az étkezést, és közben a tanulmányaimmal is foglalkozzak" - jegyezte meg az egyik megkérdezett hallgató.
Az általuk bérelt lakóhelyek ráadásul nem is a legjobb állapotúak. A hallgatók egyharmadát rendszeresen érintik problémák például víz- vagy fűtéshiánnyal, esetleg folyamatban lévő építési munkálatokkal kapcsolatban, és bár ezek a leggyakrabban viszonylag rövid határidőn belül megoldódnak, a diákok 35 százalékának több hetet kell várni a problémák helyreállítására, saját ingatlan vásárlásán pedig a magas ingatlanárak és az adósságaik miatt egyelőre nem is gondolkodnak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.