A brit egyetemisták 7 százaléka tapasztalt már hajléktalanságot a tanulmányai alatt

A hallgatók egészségére és tanulmányaira is hatással van a megélhetési válság a szigetországban.

  • Székács Linda

Ötből két brit egyetemista már elgondolkodott azon, hogy félbehagyja az egyetemet az azzal járó magas megélhetési költségek miatt, 3 százalékuk pedig már meg is tette - derül ki a National Student Accommodation 2024-es felméréséből, amiről az Euronews is beszámolt.

A kutatásban ezer brit egyetemistát kérdeztek a lakhatási költségeikről, melynek során a diákok 7 százaléka azt a választ adta, hogy volt már hajléktalan a tanulmányai alatt.

"Az idei év eredményei rendkívül aggasztóak és rávilágítanak arra, hogy a megélhetési válság kezd normálissá válni a diákok számára" - nyilatkozta Tom Allingham, a Save the Students kommunikációs igazgatója, aki szerint a lakhatási válság legfőbb oka az infláció.

A felmérés szerint a brit egyetemisták átlagosan havi 550 fontot, átszámítva körülbelül 249 ezer forintot fizetnek ki a lakhatási költségeik fedezésére, ami a megkérdezett diákok 20 százalékának állandó nehézséget jelent, 44 százalékuk pedig időről időre megszorul. Ötből három diák éppen emiatt hajlandó hitelt is felvenni, vagy segítséget kérni a szülőktől, az egyetemtől, vagy a munkáltatóiktól.

A megkérdezett diákok 72 százalékának az egészségére is hatással van a mindennapos küzdelem, 45 százalékuknak pedig a tanulmányait is befolyásolják a megélhetési problémák.

"Nehéz teljes munkaidőben dolgozni azért, hogy tudjam fizetni a lakhatást, a számlákat és az étkezést, és közben a tanulmányaimmal is foglalkozzak" - jegyezte meg az egyik megkérdezett hallgató.

Az általuk bérelt lakóhelyek ráadásul nem is a legjobb állapotúak. A hallgatók egyharmadát rendszeresen érintik problémák például víz- vagy fűtéshiánnyal, esetleg folyamatban lévő építési munkálatokkal kapcsolatban, és bár ezek a leggyakrabban viszonylag rövid határidőn belül megoldódnak, a diákok 35 százalékának több hetet kell várni a problémák helyreállítására, saját ingatlan vásárlásán pedig a magas ingatlanárak és az adósságaik miatt egyelőre nem is gondolkodnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.