A brit egyetemisták 7 százaléka tapasztalt már hajléktalanságot a tanulmányai alatt

A hallgatók egészségére és tanulmányaira is hatással van a megélhetési válság a szigetországban.

  • Székács Linda

Ötből két brit egyetemista már elgondolkodott azon, hogy félbehagyja az egyetemet az azzal járó magas megélhetési költségek miatt, 3 százalékuk pedig már meg is tette - derül ki a National Student Accommodation 2024-es felméréséből, amiről az Euronews is beszámolt.

A kutatásban ezer brit egyetemistát kérdeztek a lakhatási költségeikről, melynek során a diákok 7 százaléka azt a választ adta, hogy volt már hajléktalan a tanulmányai alatt.

"Az idei év eredményei rendkívül aggasztóak és rávilágítanak arra, hogy a megélhetési válság kezd normálissá válni a diákok számára" - nyilatkozta Tom Allingham, a Save the Students kommunikációs igazgatója, aki szerint a lakhatási válság legfőbb oka az infláció.

A felmérés szerint a brit egyetemisták átlagosan havi 550 fontot, átszámítva körülbelül 249 ezer forintot fizetnek ki a lakhatási költségeik fedezésére, ami a megkérdezett diákok 20 százalékának állandó nehézséget jelent, 44 százalékuk pedig időről időre megszorul. Ötből három diák éppen emiatt hajlandó hitelt is felvenni, vagy segítséget kérni a szülőktől, az egyetemtől, vagy a munkáltatóiktól.

A megkérdezett diákok 72 százalékának az egészségére is hatással van a mindennapos küzdelem, 45 százalékuknak pedig a tanulmányait is befolyásolják a megélhetési problémák.

"Nehéz teljes munkaidőben dolgozni azért, hogy tudjam fizetni a lakhatást, a számlákat és az étkezést, és közben a tanulmányaimmal is foglalkozzak" - jegyezte meg az egyik megkérdezett hallgató.

Az általuk bérelt lakóhelyek ráadásul nem is a legjobb állapotúak. A hallgatók egyharmadát rendszeresen érintik problémák például víz- vagy fűtéshiánnyal, esetleg folyamatban lévő építési munkálatokkal kapcsolatban, és bár ezek a leggyakrabban viszonylag rövid határidőn belül megoldódnak, a diákok 35 százalékának több hetet kell várni a problémák helyreállítására, saját ingatlan vásárlásán pedig a magas ingatlanárak és az adósságaik miatt egyelőre nem is gondolkodnak.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?