A brit egyetemisták 7 százaléka tapasztalt már hajléktalanságot a tanulmányai alatt

A hallgatók egészségére és tanulmányaira is hatással van a megélhetési válság a szigetországban.

  • Székács Linda

Ötből két brit egyetemista már elgondolkodott azon, hogy félbehagyja az egyetemet az azzal járó magas megélhetési költségek miatt, 3 százalékuk pedig már meg is tette - derül ki a National Student Accommodation 2024-es felméréséből, amiről az Euronews is beszámolt.

A kutatásban ezer brit egyetemistát kérdeztek a lakhatási költségeikről, melynek során a diákok 7 százaléka azt a választ adta, hogy volt már hajléktalan a tanulmányai alatt.

"Az idei év eredményei rendkívül aggasztóak és rávilágítanak arra, hogy a megélhetési válság kezd normálissá válni a diákok számára" - nyilatkozta Tom Allingham, a Save the Students kommunikációs igazgatója, aki szerint a lakhatási válság legfőbb oka az infláció.

A felmérés szerint a brit egyetemisták átlagosan havi 550 fontot, átszámítva körülbelül 249 ezer forintot fizetnek ki a lakhatási költségeik fedezésére, ami a megkérdezett diákok 20 százalékának állandó nehézséget jelent, 44 százalékuk pedig időről időre megszorul. Ötből három diák éppen emiatt hajlandó hitelt is felvenni, vagy segítséget kérni a szülőktől, az egyetemtől, vagy a munkáltatóiktól.

A megkérdezett diákok 72 százalékának az egészségére is hatással van a mindennapos küzdelem, 45 százalékuknak pedig a tanulmányait is befolyásolják a megélhetési problémák.

"Nehéz teljes munkaidőben dolgozni azért, hogy tudjam fizetni a lakhatást, a számlákat és az étkezést, és közben a tanulmányaimmal is foglalkozzak" - jegyezte meg az egyik megkérdezett hallgató.

Az általuk bérelt lakóhelyek ráadásul nem is a legjobb állapotúak. A hallgatók egyharmadát rendszeresen érintik problémák például víz- vagy fűtéshiánnyal, esetleg folyamatban lévő építési munkálatokkal kapcsolatban, és bár ezek a leggyakrabban viszonylag rövid határidőn belül megoldódnak, a diákok 35 százalékának több hetet kell várni a problémák helyreállítására, saját ingatlan vásárlásán pedig a magas ingatlanárak és az adósságaik miatt egyelőre nem is gondolkodnak.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.