Tízből mindössze ha egy magyar egyetemistának van lehetősége külföldi részképzésen részt venni a mindenkori felsőoktatásban folytatott tanulmányai alatt. Lesújtó adatokra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés.
A magyar egyetemi hallgatók mindössze 4,5 százaléka volt már eddig, a jelenlegi, vagy valamelyik korábbi magyarországi felsőfokú képzése alatt tanulmányi mobilitási program résztvevője külföldi felsőoktatási intézményben. A legtöbben azért nem mennek, mert pénzügyi gondokkal küzdenek - derül ki a legfrissebb Eurostudent jelentésből.
A 2022 tavaszán végzett felmérés szerint a magyar hallgatók mindössze 3 százaléka vett részt külföldi szakmai gyakorlaton a felsőfokú tanulmányai alattt, 2 százalékuk volt valamilyen rövidebb külföldi kutatóúton vagy terepgyakorlaton, nyári vagy téli egyetemi kurzuson pedig alig 1 százalékuk utazott ki valamilyen külföldi intézménybe. De nem sokkal jobbak az arányok a nyelvtanfolyamok és az egyéb külföldi tanulmányi tevékenységek esetében sem. Az előbbin a hallgatók mindössze 4 százaléka, az utóbbin 9 százalékuk vett részt.
A hallgatók többsége leggyakrabban a mesterképzése alatt utazik külföldre valamilyen részképzési vagy szakmai gyakorlati lehetőség miatt, ebben az esetben ugyanis a külföldi mobilitáson részt vevők aránya megközelíti a 10 százalékot, míg az alapképzés esetében ez mindössze 3,4, osztatlan képzés esetén 4,1 százalék, felsőoktatási szakképzésben pedig mindössze 2,4 százalék.
"Amennyiben a hosszabb idejű külföldi mobilitási lehetőségeket (részképzés vagy szakmai gyakorlat) együttesen vizsgáljuk, összesen a hallgatók 7 százaléka vett részt azokban, s nagyon ritka, hogy egyidejűleg mindkét mobilitási formában" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi részképzésben részt vevő hallgató egyébként a bölcsészképzésekről került ki, nekik összesen 8 százalékuk rendelkezik valamilyen külföldi tapasztalattal.
Őket követik
A műszaki, orvosi- és egészségtudományi, illetve az informatikai és természettudományos képzések hallgatóinak azonban mindössze 2-3 százaléka járt már külföldön valamilyen részképzés céljából.
Pénzügyi gondok
Azok a hallgatók, akik a Magyarországon folytatott felsőfokú tanulmányaik alatt még nem jártak külföldön, 67 százalékos arányban nem is terveznek Erasmus vagy bármilyen más mobilitási program keretein belül menni. Ennek okaként 53 százalékuk a pénzügyi nehézségeket jelölte meg, amit a családtól, barátoktól való távollét követ, egyharmaduk pedig a munkájuk elvesztésétől tart.
A kreditelismerési nehézségek vagy a nem megfelelő képzési program csak a hallgatók kevés részét tartja vissza.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
