Alig mennek külföldre a magyar hallgatók, a legtöbbek számára megfizethetetlen az Erasmus

Tízből mindössze ha egy magyar egyetemistának van lehetősége külföldi részképzésen részt venni a mindenkori felsőoktatásban folytatott tanulmányai alatt. Lesújtó adatokra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés.

  • Székács Linda

A magyar egyetemi hallgatók mindössze 4,5 százaléka volt már eddig, a jelenlegi, vagy valamelyik korábbi magyarországi felsőfokú képzése alatt tanulmányi mobilitási program résztvevője külföldi felsőoktatási intézményben. A legtöbben azért nem mennek, mert pénzügyi gondokkal küzdenek  - derül ki a legfrissebb Eurostudent jelentésből.

A 2022 tavaszán végzett felmérés szerint a magyar hallgatók mindössze 3 százaléka vett részt külföldi szakmai gyakorlaton a felsőfokú tanulmányai alattt, 2 százalékuk volt valamilyen rövidebb külföldi kutatóúton vagy terepgyakorlaton, nyári vagy téli egyetemi kurzuson pedig alig 1 százalékuk utazott ki valamilyen külföldi intézménybe. De nem sokkal jobbak az arányok a nyelvtanfolyamok és az egyéb külföldi tanulmányi tevékenységek esetében sem. Az előbbin a hallgatók mindössze 4 százaléka, az utóbbin 9 százalékuk vett részt.

A hallgatók többsége leggyakrabban a mesterképzése alatt utazik külföldre valamilyen részképzési vagy szakmai gyakorlati lehetőség miatt, ebben az esetben ugyanis a külföldi mobilitáson részt vevők aránya megközelíti a 10 százalékot, míg az alapképzés esetében ez mindössze 3,4, osztatlan képzés esetén 4,1 százalék, felsőoktatási szakképzésben pedig mindössze 2,4 százalék.

"Amennyiben a hosszabb idejű külföldi mobilitási lehetőségeket (részképzés vagy szakmai gyakorlat) együttesen vizsgáljuk, összesen a hallgatók 7 százaléka vett részt azokban, s nagyon ritka, hogy egyidejűleg mindkét mobilitási formában" - teszik hozzá.

A legtöbb külföldi részképzésben részt vevő hallgató egyébként a bölcsészképzésekről került ki, nekik összesen 8 százalékuk rendelkezik valamilyen külföldi tapasztalattal.

Őket követik

  • az államtudományi képzéseken tanulók (7%),
  • a gazdaságtudományi képzések hallgatói (6%),
  • és a művészeti képzési területen tanulók (5%).

A műszaki, orvosi- és egészségtudományi, illetve az informatikai és természettudományos képzések hallgatóinak azonban mindössze 2-3 százaléka járt már külföldön valamilyen részképzés céljából.

Pénzügyi gondok

Azok a hallgatók, akik a Magyarországon folytatott felsőfokú tanulmányaik alatt még nem jártak külföldön, 67 százalékos arányban nem is terveznek Erasmus vagy bármilyen más mobilitási program keretein belül menni. Ennek okaként 53 százalékuk a pénzügyi nehézségeket jelölte meg, amit a családtól, barátoktól való távollét követ, egyharmaduk pedig a munkájuk elvesztésétől tart.

 

EUROSTUDENT
A kreditelismerési nehézségek vagy a nem megfelelő képzési program csak a hallgatók kevés részét tartja vissza.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.