Tízből mindössze ha egy magyar egyetemistának van lehetősége külföldi részképzésen részt venni a mindenkori felsőoktatásban folytatott tanulmányai alatt. Lesújtó adatokra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés.
A magyar egyetemi hallgatók mindössze 4,5 százaléka volt már eddig, a jelenlegi, vagy valamelyik korábbi magyarországi felsőfokú képzése alatt tanulmányi mobilitási program résztvevője külföldi felsőoktatási intézményben. A legtöbben azért nem mennek, mert pénzügyi gondokkal küzdenek - derül ki a legfrissebb Eurostudent jelentésből.
A 2022 tavaszán végzett felmérés szerint a magyar hallgatók mindössze 3 százaléka vett részt külföldi szakmai gyakorlaton a felsőfokú tanulmányai alattt, 2 százalékuk volt valamilyen rövidebb külföldi kutatóúton vagy terepgyakorlaton, nyári vagy téli egyetemi kurzuson pedig alig 1 százalékuk utazott ki valamilyen külföldi intézménybe. De nem sokkal jobbak az arányok a nyelvtanfolyamok és az egyéb külföldi tanulmányi tevékenységek esetében sem. Az előbbin a hallgatók mindössze 4 százaléka, az utóbbin 9 százalékuk vett részt.
A hallgatók többsége leggyakrabban a mesterképzése alatt utazik külföldre valamilyen részképzési vagy szakmai gyakorlati lehetőség miatt, ebben az esetben ugyanis a külföldi mobilitáson részt vevők aránya megközelíti a 10 százalékot, míg az alapképzés esetében ez mindössze 3,4, osztatlan képzés esetén 4,1 százalék, felsőoktatási szakképzésben pedig mindössze 2,4 százalék.
"Amennyiben a hosszabb idejű külföldi mobilitási lehetőségeket (részképzés vagy szakmai gyakorlat) együttesen vizsgáljuk, összesen a hallgatók 7 százaléka vett részt azokban, s nagyon ritka, hogy egyidejűleg mindkét mobilitási formában" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi részképzésben részt vevő hallgató egyébként a bölcsészképzésekről került ki, nekik összesen 8 százalékuk rendelkezik valamilyen külföldi tapasztalattal.
Őket követik
A műszaki, orvosi- és egészségtudományi, illetve az informatikai és természettudományos képzések hallgatóinak azonban mindössze 2-3 százaléka járt már külföldön valamilyen részképzés céljából.
Pénzügyi gondok
Azok a hallgatók, akik a Magyarországon folytatott felsőfokú tanulmányaik alatt még nem jártak külföldön, 67 százalékos arányban nem is terveznek Erasmus vagy bármilyen más mobilitási program keretein belül menni. Ennek okaként 53 százalékuk a pénzügyi nehézségeket jelölte meg, amit a családtól, barátoktól való távollét követ, egyharmaduk pedig a munkájuk elvesztésétől tart.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
