Tízből mindössze ha egy magyar egyetemistának van lehetősége külföldi részképzésen részt venni a mindenkori felsőoktatásban folytatott tanulmányai alatt. Lesújtó adatokra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés.
A magyar egyetemi hallgatók mindössze 4,5 százaléka volt már eddig, a jelenlegi, vagy valamelyik korábbi magyarországi felsőfokú képzése alatt tanulmányi mobilitási program résztvevője külföldi felsőoktatási intézményben. A legtöbben azért nem mennek, mert pénzügyi gondokkal küzdenek - derül ki a legfrissebb Eurostudent jelentésből.
A 2022 tavaszán végzett felmérés szerint a magyar hallgatók mindössze 3 százaléka vett részt külföldi szakmai gyakorlaton a felsőfokú tanulmányai alattt, 2 százalékuk volt valamilyen rövidebb külföldi kutatóúton vagy terepgyakorlaton, nyári vagy téli egyetemi kurzuson pedig alig 1 százalékuk utazott ki valamilyen külföldi intézménybe. De nem sokkal jobbak az arányok a nyelvtanfolyamok és az egyéb külföldi tanulmányi tevékenységek esetében sem. Az előbbin a hallgatók mindössze 4 százaléka, az utóbbin 9 százalékuk vett részt.
A hallgatók többsége leggyakrabban a mesterképzése alatt utazik külföldre valamilyen részképzési vagy szakmai gyakorlati lehetőség miatt, ebben az esetben ugyanis a külföldi mobilitáson részt vevők aránya megközelíti a 10 százalékot, míg az alapképzés esetében ez mindössze 3,4, osztatlan képzés esetén 4,1 százalék, felsőoktatási szakképzésben pedig mindössze 2,4 százalék.
"Amennyiben a hosszabb idejű külföldi mobilitási lehetőségeket (részképzés vagy szakmai gyakorlat) együttesen vizsgáljuk, összesen a hallgatók 7 százaléka vett részt azokban, s nagyon ritka, hogy egyidejűleg mindkét mobilitási formában" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi részképzésben részt vevő hallgató egyébként a bölcsészképzésekről került ki, nekik összesen 8 százalékuk rendelkezik valamilyen külföldi tapasztalattal.
Őket követik
A műszaki, orvosi- és egészségtudományi, illetve az informatikai és természettudományos képzések hallgatóinak azonban mindössze 2-3 százaléka járt már külföldön valamilyen részképzés céljából.
Pénzügyi gondok
Azok a hallgatók, akik a Magyarországon folytatott felsőfokú tanulmányaik alatt még nem jártak külföldön, 67 százalékos arányban nem is terveznek Erasmus vagy bármilyen más mobilitási program keretein belül menni. Ennek okaként 53 százalékuk a pénzügyi nehézségeket jelölte meg, amit a családtól, barátoktól való távollét követ, egyharmaduk pedig a munkájuk elvesztésétől tart.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
