A program célja a fenntarthatóságra nevelés segítése.
Fenntarthatóságra nevelés témakörben tanári ösztöndíjat hirdet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a 2023/2024-es tanév tavaszi félévére - közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.
Az alapítvány a közleményében azt írja, az ösztöndíjprogram célja "elősegíteni a Zöld Föld komplex fenntarthatósági oktatási program tartalmának és tanításmódszertanának megismerését, alkalmazását."
Az ösztöndíj összege fejenként maximum 75 ezer forint, ami a Pannon Egyetem Humántudományi Kar, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar 2023 őszén vagy a 2024 tavaszi félévében induló 4 féléves egyetemi szakirányú továbbképzésein résztvevők képzési költségeit támogatja.
A pályázat feltétele egy motivációs levél, ami tartalmazza a fenntarthatóságra nevelés terén szerzett tapasztalatok felsorolását vagy ennek hiányában a képzésen szerzett fenntarthatósági ismeretek oktatásba integrálhatóságának tervét. Felhívják továbbá a figyelmet arra is, hogy a nyertes pályázónak vállalnia kell a nyilvánosság előtti szereplést is. A támogató ugyanis videó- és szöveges riportot készíthet vele az ösztöndíjprogrammal kapcsolatban.
A benyújtás határideje február 25.
A pályázattal kapcsolatos részeletes tudnivalók a Kék Bolygó Alapítvány honlapján olvashatók.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
