A feltörekvő technológiáknak és a folyamatos fejlődése sokban befolyásolja a jelenlegi felsőoktatás helyzetét, ahol egyre fontosabbá válik, hogy a hallgatók jövőbiztos tudást adó szakot válasszanak – írja közleményében a BME.
Az Institute for the Future jelentése szerint a „2030-ban létező állások 85 százalékát még fel sem találták, így az új tudás megszerzésének a képessége értékesebbé válik, mint a tudás maga.”
Az újonnan megjelenő szakmáknak a nagy része olyan területekről származik, amelyek több tudományterület tudását ötvözik egyben. Ilyen például a mesterséges intelligencia, az informatika, vagy az orvosi technológiák.
A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz a közeljövőben. Az egyetem itt kiemeli, hogy a területhez szorosan kapcsolódik a fizikus-mérnök szak, ahol a hallgatók egymásra épülő, kompetitív tudást szerezhetnek.
Az adatok és annak feldolgozása, illetve elemzése szintén kulcsfontosságú területnek számít. A KSH adatai szerint míg 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, addig 2020-ra ez a szám már 147,5 ezerre nőtt.
Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint az adat az új arany, amelyből naponta több millió terabájtnyi keletkezik. Ennek fontosságát a Business Insider előrejelzése is megerősíti, szerintük ugyanis az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek.
Az adatelemzés, modellezés, algoritmusok, valamint a statisztika és valószínűségszámítás kiemelt területei a BME fizikus-mérnök képzésének is, ahol igyekeznek a fejlődésnek megfelelően alakítani a képzésüket. Itt a hallgatók már egyetemi éveik alatt együtt dolgoznak kutató-fejlesztő vállalatokkal és betekintést nyernek a leginnovatívabb K+F cégek világába.
