A jövő szakmái közül előreláthatóan azok lesznek a legfontosabbak, amelyek adatokkal, információkkal és kontrollal foglalkoznak. Az egyetemeknek pedig lépést kell tartaniuk a folyamatos fejlődésekkel, hogy az aktuális tudást a hallgatók megfelelően el tudják sajátítani.
A feltörekvő technológiáknak és a folyamatos fejlődése sokban befolyásolja a jelenlegi felsőoktatás helyzetét, ahol egyre fontosabbá válik, hogy a hallgatók jövőbiztos tudást adó szakot válasszanak – írja közleményében a BME.
Az Institute for the Future jelentése szerint a „2030-ban létező állások 85 százalékát még fel sem találták, így az új tudás megszerzésének a képessége értékesebbé válik, mint a tudás maga.”
Az újonnan megjelenő szakmáknak a nagy része olyan területekről származik, amelyek több tudományterület tudását ötvözik egyben. Ilyen például a mesterséges intelligencia, az informatika, vagy az orvosi technológiák.
A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz a közeljövőben. Az egyetem itt kiemeli, hogy a területhez szorosan kapcsolódik a fizikus-mérnök szak, ahol a hallgatók egymásra épülő, kompetitív tudást szerezhetnek.
Az adatok és annak feldolgozása, illetve elemzése szintén kulcsfontosságú területnek számít. A KSH adatai szerint míg 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, addig 2020-ra ez a szám már 147,5 ezerre nőtt.
Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint az adat az új arany, amelyből naponta több millió terabájtnyi keletkezik. Ennek fontosságát a Business Insider előrejelzése is megerősíti, szerintük ugyanis az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek.
Az adatelemzés, modellezés, algoritmusok, valamint a statisztika és valószínűségszámítás kiemelt területei a BME fizikus-mérnök képzésének is, ahol igyekeznek a fejlődésnek megfelelően alakítani a képzésüket. Itt a hallgatók már egyetemi éveik alatt együtt dolgoznak kutató-fejlesztő vállalatokkal és betekintést nyernek a leginnovatívabb K+F cégek világába.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
