A jövő szakmái közül előreláthatóan azok lesznek a legfontosabbak, amelyek adatokkal, információkkal és kontrollal foglalkoznak. Az egyetemeknek pedig lépést kell tartaniuk a folyamatos fejlődésekkel, hogy az aktuális tudást a hallgatók megfelelően el tudják sajátítani.
A feltörekvő technológiáknak és a folyamatos fejlődése sokban befolyásolja a jelenlegi felsőoktatás helyzetét, ahol egyre fontosabbá válik, hogy a hallgatók jövőbiztos tudást adó szakot válasszanak – írja közleményében a BME.
Az Institute for the Future jelentése szerint a „2030-ban létező állások 85 százalékát még fel sem találták, így az új tudás megszerzésének a képessége értékesebbé válik, mint a tudás maga.”
Az újonnan megjelenő szakmáknak a nagy része olyan területekről származik, amelyek több tudományterület tudását ötvözik egyben. Ilyen például a mesterséges intelligencia, az informatika, vagy az orvosi technológiák.
A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz a közeljövőben. Az egyetem itt kiemeli, hogy a területhez szorosan kapcsolódik a fizikus-mérnök szak, ahol a hallgatók egymásra épülő, kompetitív tudást szerezhetnek.
Az adatok és annak feldolgozása, illetve elemzése szintén kulcsfontosságú területnek számít. A KSH adatai szerint míg 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, addig 2020-ra ez a szám már 147,5 ezerre nőtt.
Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint az adat az új arany, amelyből naponta több millió terabájtnyi keletkezik. Ennek fontosságát a Business Insider előrejelzése is megerősíti, szerintük ugyanis az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek.
Az adatelemzés, modellezés, algoritmusok, valamint a statisztika és valószínűségszámítás kiemelt területei a BME fizikus-mérnök képzésének is, ahol igyekeznek a fejlődésnek megfelelően alakítani a képzésüket. Itt a hallgatók már egyetemi éveik alatt együtt dolgoznak kutató-fejlesztő vállalatokkal és betekintést nyernek a leginnovatívabb K+F cégek világába.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
