Félévkezdés, szünetek, vizsgaidőszak: ezek a tavaszi egyetemi félév legfontosabb dátumai

Van, ahol idén is februában tartják a tavaszi szünetet. Megnéztük, hogy a nagyobb egyetemeken milyen lesz a tavaszi félév; meddig tart a szorgalmi időszak, mikor kezdődnek a vizsgák, és lesznek-e szünetek.

  • Tornyos Kata

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen február 5-8. között lesz a regisztrációs időszak. A szorgalmi időszak február 12-én kezdődik és május 24-én ér véget. A tavaszi szünet március 28-tól április 5-ig tart majd. A vizsgaidőszak 20 munkanapon keresztül zajlik: június 3 és 28 között.

A Budapesti Corvinus Egyetemre szintén február 12-én térnek vissza a diákok és május 26-ig lesznek óráik. A regisztrációs időszak itt is február ötödikén kezdődik, de egészen 18-ig eltart. Március 25 és április 1 között lesz majd a tavaszi szünet, a vizsgaidőszak pedig május 27-én veszi kezdetét és június 23-án ér véget. A Budapesti Gazdasági Egyetemen mindhárom karon február 5 és május 18 között zajlik majd a szorgalmi időszak, viszont karonként külön van feltüntetve a második félév menetrendje, ezért érdemes a honlapjukról tájékozódni.

Az Óbudai Egyetemen február 5-9. között lesz a regisztrációs hét, a második félévben az első tanítási nap feburár 12-én lesz és május 18-án ér véget a szorgalmi időszak.  Lesz két rektori szünet is, az egyik március 28 és április 2 között, a másik pedig május 17 és 21 között. A vizsgákat május 20 és június 29 között tartja majd az egyetem.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a regisztrációra február 11-ig lesz lehetőségetek. A szorgalmi időszak február 12-én kezdődik és május 18-ig tart majd, közte a megszokott tavaszi szünettel március 27 és április 2 között. A vizsgaidőszak május 21-én indul, és július 6-án ér véget.

A vidéki egyetemeken is hasonlóan alakul a második félév

A Nyíregyházi Egyetem diákjai előre kipihenhetik a leendő félév fáradalmait, ugyanis január 29 és február 4 között tartják az előrehozott tavaszi szünetet. Ezt követően lesz a regisztrációs hét, ami február 16-ig fog tartani. A számonkérések május 27 és június 29 között lesznek megtartva. A győri Széchenyi István Egyetem nappali tagozatán a szorgalmi időszak február 5-én indul és május 11-ig tart. A vizsgaidőszak május 13 és június 29 között lesz, de a záróvizsgázóknak csak 15-ig tart, a design képzésen tanulóknak pedig június 10-ig.

A Debreceni Egyetemen érdemes átböngészni a honlapon található beosztásokat, ugyanis itt karonként, de esetenként akár szakonként is mások lehetnek a dátumok. Ezen kívül még az is befolyásolhatja az időszakokat, hogy végzősők vagytok-e idén.

A Szegedi Tudományegyetem hallgatói február 12-én kezdik meg a tanévet és május 18-ig lesznek óráik. A vizsgaidőszakra május 21 és június 29 között kerül sor, de előtte március 28-tól kezdődően lesz a tavaszi szünet, ami április 2-ig tart. A Pécsi Tudományegyetem tanévbeosztása karonként különböző, de a tanítás február 5-én kezdődik majd, a vizsgaidőszak pedig május 13-án. A tavaszi szünetre április 2 és 5 között kerül sor.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.