A HVG Diploma 2024-es kiadványában számos felsőoktatási rangsort találtok, többek között a hazai egyetemek hallgatói kiválósági, oktatói kiválósági, képzésterületi és kari rangsorait, és természeresen az összesített egyetemi rangsort. A társadalomtudományok, műszaki képzések és a pedagógusképzés elemzésében segített Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense, és a Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport vezetője.
Társadalomtudományok
A klasszikus természettudományi szakok (biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika) rangsorainak mindegyikét az ELTE TTK vezeti, bár a természettudományok népszerűsége a továbbtanulók között továbbra is viszonylag alacsonyabb. A nyelvvizsgások aránya a fizikusok és matematikusok között is Szegeden a legmagasabb.
A kémia szakon az elsőhelyes jelentkezők között nem ekkora az ELTE-előny, azonban az átlagpontszám és a nyelvvizsgás-arány alrangsorában is értékei messze kiemelkednek. Az elsőhelyes jelentkezők száma a földrajzosok között a leginkább kiegyenlített, hiszen itt „csak” a második helyezett Szeged számát duplázza meg az ELTE, viszont az átlagpontszám itt már hatvanhárommal magasabb, mint a szegedieknél.
| Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat? |
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról. A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> |
Műszaki képzési terület
A műegyetemi karok valamennyi alrangsort vezetik, illetve a szakos rangsorokat is. Mögöttük azonban sokszínű a mezőny, szakonként változnak az őket leginkább megközelítő intézmények. A legnépszerűbb mérnöki szak a gépészeké, másfélezren jelölték meg elsőhelyen valamely képzőhelyét a 14-ből – több mint ötödük pedig a BME Gépészkarát. Az Óbudai Egyetem szerezte meg a második helyet.
Pedagógusképzés
Az összehasonlíthatóság érdekében a rangsorban a közoktatás alsóbb szintjei számára történő pedagógusképzéseket vizsgálták, valamint a gyógypedagógus-képzést. A képzési irány hagyományosan vezető intézményeként itt is az ELTE vezeti az összes szakos rangsort és az alrangsorok döntő többségét is. A csecsemő- és kisgyermeknevelőknél szakos rangsorban a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara a második.
Egy korosztállyal fentebbi gyerekeket képző óvópedagógiai intézményeknél az ELTE TÓK mögötti dobogós helyeket a Soproni Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem szerezte meg. A tanítóképzés az egyetlen olyan szak, ahol két alrangsorban sem az ELTE TÓK van az élen: a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karára magasabb átlagponttal kerültek be, és Pécs mellett a Károlin is nagyobb a nyelvvizsgások aránya.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
