Tarol a BME a műszaki képzéseknél, a társadalomtudományoknál az ELTE vezet

A HVG Diploma 2024-es kiadványában számos felsőoktatási rangsort találtok, többek között a hazai egyetemek hallgatói kiválósági, oktatói kiválósági, képzésterületi és kari rangsorait, és természeresen az összesített egyetemi rangsort. A társadalomtudományok, műszaki képzések és a pedagógusképzés elemzésében segített Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense, és a Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport vezetője.

  • Tornyos Kata

Társadalomtudományok

A klasszikus természettudományi szakok (biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika) rangsorainak mindegyikét az ELTE TTK vezeti, bár a természettudományok népszerűsége a továbbtanulók között továbbra is viszonylag alacsonyabb. A nyelvvizsgások aránya a fizikusok és matematikusok között is Szegeden a legmagasabb.

A kémia szakon az elsőhelyes jelentkezők között nem ekkora az ELTE-előny, azonban az átlagpontszám és a nyelvvizsgás-arány alrangsorában is értékei messze kiemelkednek. Az elsőhelyes jelentkezők száma a földrajzosok között a leginkább kiegyenlített, hiszen itt „csak” a második helyezett Szeged számát duplázza meg az ELTE, viszont az átlagpontszám itt már hatvanhárommal magasabb, mint a szegedieknél.

Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat?
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni itt tudtok:
<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Műszaki képzési terület

A műegyetemi karok valamennyi alrangsort vezetik, illetve a szakos rangsorokat is. Mögöttük azonban sokszínű a mezőny, szakonként változnak az őket leginkább megközelítő intézmények. A legnépszerűbb mérnöki szak a gépészeké, másfélezren jelölték meg elsőhelyen valamely képzőhelyét a 14-ből – több mint ötödük pedig a BME Gépészkarát. Az Óbudai Egyetem szerezte meg a második helyet.

Pedagógusképzés

Az összehasonlíthatóság érdekében a rangsorban a közoktatás alsóbb szintjei számára történő pedagógusképzéseket vizsgálták, valamint a gyógypedagógus-képzést. A képzési irány hagyományosan vezető intézményeként itt is az ELTE vezeti az összes szakos rangsort és az alrangsorok döntő többségét is. A csecsemő- és kisgyermeknevelőknél szakos rangsorban a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara a második.

Egy korosztállyal fentebbi gyerekeket képző óvópedagógiai intézményeknél az ELTE TÓK mögötti dobogós helyeket a Soproni Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem szerezte meg. A tanítóképzés az egyetlen olyan szak, ahol két alrangsorban sem az ELTE TÓK van az élen: a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karára magasabb átlagponttal kerültek be, és Pécs mellett a Károlin is nagyobb a nyelvvizsgások aránya.

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.