A HVG Diploma 2024-es kiadványában az egyetemi élethez és a felvételihez hasznos, segítséget nyújtó cikkek mellett számos felsőoktatási rangsort is találtok, többek között a hazai egyetemek hallgatói kiválósági, oktatói kiválósági, képzésterületi és kari rangsorait, és természeresen az összesített egyetemi rangsort. Ennek az elemzésében segített Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense, és a Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport vezetője.
Orvos- és egészségtudomány
A Semmelweis Egyetem dominálja az általános orvos, fogorvos és gyógyszerész képzéseket, itt a legmagasabb a jelentkezők száma és az átlagpontszámuk is. Egyedül a nyelvvizsgások megoszlásában találunk magasabb értékeket: az általános orvosoknál és gyógyszerészeknél Szegeden, a fogorvosoknál Pécsett vannak nagyobb arányban, mint a fővárosban. Az általános orvosoknál és gyógyszerész szakon Szeged a második, fogorvosképzésben viszont Debrecen, de Pécs is felkerült a dobogóra.
| Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat? |
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról. A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> |
Bölcsésztudományok
A bölcsészkképzések sok jelentkezőt vonzanak, bár az olyan hagyományosabb szakokon, mint a magyar, a szabad bölcsészet vagy a történelem, ma már kisebb az érdeklődés. Legtöbben az ELTE bölcsészkarát jelölik meg a magyar, történelem és szabad bölcsészet szakokon. A rangsorban egyedül magyarból került a második helyre az alacsonyabb nyelvvizsgás arány miatt, a pécsi Bölcsészeti- és Társadalomtudományi Kar előzte meg.
Anglisztikán, amit összességében szintén az ELTE BTK vezet, a nyelvvizsgások arányában a negyedik helyre szorult az egyetem. Germanisztikán is hasonló a helyzet, itt azonban jóval kisebb a jelentkezési szám, viszont minden tekintetben az ELTE BTK vezeti a mezőnyt.
Egyre többen jelölik meg a közösségszervezést első helyen, legtöbben nem egy klasszikus bölcsészképzőt, hanem a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karát választják.
A legnépszerűbb bölcsészképzés egyben a magyar felsőoktatás egyik legtöbb hallgatót vonzó és legmagasabb bekerülési küszöbbel rendelkező képzése, a pszichológia. Csaknem háromezren jelölték meg első helyen, akikből az ELTE PPK-ra 40%-uk szertett volna bekerülni, kétésfélszer többen, mint a második helyen álló Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia szakára.
Agrárképzés
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központja a két idetartozó szak, a agrármérnöki és a mezőgazdasági mérnöki képzést lényegében minden vonatkozásban vezeti. Egyedül az agrármérnöknek felvettek pontátlagában szorult kis különbséggel a második helyre a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara mögött.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
