Meddig tart még a vizsgaidőszak és mikor kezdődik a tavaszi félév? Összegyűjtöttük az egyetemek időbeosztásait

Bár a legtöbb hallgatónak még majdnem egy egész hónapja van arra, hogy sikeresen teljesítse minden vizsgáját, van, ahol már csak egy hét van hátra a vizsgaidőszakból. Mutatjuk, hogy meddig vizsgázhattok még és mikor kezdődik a tavaszi félév.

Nem ritka, hogy egyetemenként eltérő időpontokban zajlik a vizsgaidőszak és kezdődik el a következő félév. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zárja leghamarabb a félévet, ugyanis náluk már január 8-án véget ér a vizsgaidőszak. Máshol még több hét van hátraaz utolsó vizsgákig: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a hallgatók egészen február 3-ig szerezhetnek jegyet a felvett tárgyaikból.

Itt vannak az egyetemek időbeosztásai:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BME-n a vizsgák január 8-ig tartanak, így a hallgatóknak több mint egy teljes hónapjuk lesz még pihenni, ugyanis a tavaszi félév csak február 12-én fog elkezdődni.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE hallgatói február 3-ig mehetnek vizsgázni és a szorgalmi időszak náluk is február 12-én indul.

Budapesti Corvinus Egyetem

A vizsgaidőszak a Corvinuson január 21-ig tart. Az általános tanévi dőbeosztásuk szerint pedig a tavaszi félév február 12-én kezdődik.

Szegedi Tudományegyetem

A szegedi egyetemen a vizsgák 2024 február 3-ig tartanak. Az időbeosztásban azonban fel van tüntetve egy utóvizsga-hét is: 2024. február 5. és 10. között még van lehetőségük a hallgatóknak javítaniuk az addig megszerzett jegyeiken. A szorgalmi időszak - ahogy a többi egyetemen is - február 12-én kezdődik.

Budapesti Gazdasági Egyetem

A féléves számonkérések a BGE-n január 27-ig tartanak, és eltérően a többi egyetem tavaszi félévének időbeosztásától, a szorgalmi időszak náluk már február 5-én kezdődik.

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetemen a legtöbb esetben február elején ér véget a vizsgaidőszak, de ez szakonként változhat, ezért a pontos dátumokról érdemes az egyetem oldalán tájékozódni. A II. félév szorgalmi időszakának kezdete is karonként eltérhet. A legtöbb helyen február 12-én, de például a Gazdaságtudományi Karon csak február 19-én kezdődik a tavaszi félév.

Pécsi Tudományegyetem

A pécsi hallgatóknak is van még elég ideje, ugyanis az utolsó vizsganap január végén, 26-án hétfőn lesz az egyetemen. A tavaszi félév a legtöbb szakon február 5-én kezdődik, de itt is lehetnek eltérések, ezért érdemes a karok saját időbeosztását megnézni.

Semmelweis Egyetem

A vizsgaidőszak az I., II. és III. évfolyam számára február 9-ig tart, a szorgalmi időszak pedig a rá következő héten, február 12-én kezdődik. A IV. és V. évfolyamon viszont a korábban bevezetett blokkosított oktatás miatt a vizsgaidőszak vége és a félév kezdete is eltér a többi évfolyamétól.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A vizsgaidőszak a Pázmányon 2024. február 10-ig tart. Ahogy a legtöbb helyen, úgy itt is február 12-én kezdődik a szorgalmi időszak, azonban az időbeosztás szerint a nappali tagozatos hallgatók első tanítási napja csak március 4-én lesz.

Miskolci Egyetem

A miskolci hallgatók legkésőbb 2024. február 3-án mehetnek vizsgázni, a szorgalmi időszak pedig február 12-én kezdődik.

Óbudai Egyetem

Az egyetemen február 3-án ér véget a vizsgaidőszak és február 12-én indul a tavaszi félév szorgalmi időszaka.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.