Bár a legtöbb hallgatónak még majdnem egy egész hónapja van arra, hogy sikeresen teljesítse minden vizsgáját, van, ahol már csak egy hét van hátra a vizsgaidőszakból. Mutatjuk, hogy meddig vizsgázhattok még és mikor kezdődik a tavaszi félév.
Nem ritka, hogy egyetemenként eltérő időpontokban zajlik a vizsgaidőszak és kezdődik el a következő félév. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zárja leghamarabb a félévet, ugyanis náluk már január 8-án véget ér a vizsgaidőszak. Máshol még több hét van hátraaz utolsó vizsgákig: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a hallgatók egészen február 3-ig szerezhetnek jegyet a felvett tárgyaikból.
Itt vannak az egyetemek időbeosztásai:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A BME-n a vizsgák január 8-ig tartanak, így a hallgatóknak több mint egy teljes hónapjuk lesz még pihenni, ugyanis a tavaszi félév csak február 12-én fog elkezdődni.
Az ELTE hallgatói február 3-ig mehetnek vizsgázni és a szorgalmi időszak náluk is február 12-én indul.
A vizsgaidőszak a Corvinuson január 21-ig tart. Az általános tanévi dőbeosztásuk szerint pedig a tavaszi félév február 12-én kezdődik.
A szegedi egyetemen a vizsgák 2024 február 3-ig tartanak. Az időbeosztásban azonban fel van tüntetve egy utóvizsga-hét is: 2024. február 5. és 10. között még van lehetőségük a hallgatóknak javítaniuk az addig megszerzett jegyeiken. A szorgalmi időszak - ahogy a többi egyetemen is - február 12-én kezdődik.
A féléves számonkérések a BGE-n január 27-ig tartanak, és eltérően a többi egyetem tavaszi félévének időbeosztásától, a szorgalmi időszak náluk már február 5-én kezdődik.
A Debreceni Egyetemen a legtöbb esetben február elején ér véget a vizsgaidőszak, de ez szakonként változhat, ezért a pontos dátumokról érdemes az egyetem oldalán tájékozódni. A II. félév szorgalmi időszakának kezdete is karonként eltérhet. A legtöbb helyen február 12-én, de például a Gazdaságtudományi Karon csak február 19-én kezdődik a tavaszi félév.
A pécsi hallgatóknak is van még elég ideje, ugyanis az utolsó vizsganap január végén, 26-án hétfőn lesz az egyetemen. A tavaszi félév a legtöbb szakon február 5-én kezdődik, de itt is lehetnek eltérések, ezért érdemes a karok saját időbeosztását megnézni.
A vizsgaidőszak az I., II. és III. évfolyam számára február 9-ig tart, a szorgalmi időszak pedig a rá következő héten, február 12-én kezdődik. A IV. és V. évfolyamon viszont a korábban bevezetett blokkosított oktatás miatt a vizsgaidőszak vége és a félév kezdete is eltér a többi évfolyamétól.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A vizsgaidőszak a Pázmányon 2024. február 10-ig tart. Ahogy a legtöbb helyen, úgy itt is február 12-én kezdődik a szorgalmi időszak, azonban az időbeosztás szerint a nappali tagozatos hallgatók első tanítási napja csak március 4-én lesz.
A miskolci hallgatók legkésőbb 2024. február 3-án mehetnek vizsgázni, a szorgalmi időszak pedig február 12-én kezdődik.
Az egyetemen február 3-án ér véget a vizsgaidőszak és február 12-én indul a tavaszi félév szorgalmi időszaka.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
