Kiválasztotta a szenátus a MOME új rektorjelöltjét, de a kuratórium végül mást nevezett ki

Hónapokon át tartó demokratikus folyamat eredménye volt, hogy a szenátus Vargha Balázst javasolta a pozícióra, a kuratórium mégis mást választott.

  • Tornyos Kata

Koós Pál oktatási rektorhelyettest választotta a MOME-t fenntartó kuratórium az intézmény rektorának, pedig a szenátus Vargha Balázst, a Média Intézet igazgatóját javasolta – írta meg a hvg.hu.

Számos, világszerte elismert szakember jelentkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2023 januárjában kiírt, nyílt nemzetközi rektori pályázatára az egyetem közlése szerint. Ugyanis a hazai felsőoktatási gyakorlattól eltérően az intézményt fenntartó Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány a 2024-ben kezdődő rektori ciklusra kiírt pályázatot az országhatáron túl is meghirdette.

A magyarok közül Can Togay filmrendező, valamint a MOME két, jelenleg is aktív professzora, a végül nyertes Koós Pál oktatási rektorhelyettes és Vargha Balázs, a Média Intézet igazgatója pályázott.

Hosszú folyamat volt a nyertes kiválasztása

A pályázók prezentációt tartottak az egyetem teljes nyilvánossága előtt, ahol kérdéseket lehetett feltenni nekik. Majd külön bemutatkoztak minden egyes egyetemi egység előtt. Ezután a szenátus döntött a második fordulóba jutó három jelölt személyéről, ők Johan Bettum norvég építész, Koós Pál oktatási rektorhelyettes és Vargha Balázs, a Média Intézet igazgatója voltak.

A jelölteket ismét meghallgatták az egyetem polgárai, látványos, nyilvános vitát is rendeztek, és az egyes egyetemei egységek megvitatták, hogy kit tartanak megfelelő jelöltnek. Ezt követően a szenátus úgy döntött, hogy Vargha Balázst terjeszti a kuratórium elé.

A kuratórium azonban nem döntött az előzetes terveknek megfelelően december 13-én, hanem behívta a két jelöltet, és újabb kérdéseket tett fel számukra, de ez nem volt nyilvános.

„Döntésünk során együttesen mérlegeltük a szenátusi jelöltállítás eredményét, és a legjelentősebb közösségi támogatottsággal rendelkező pályázók szakmai programját, vállalásait, beleértve az egyes kiemelt jelentőségű intézményfejlesztési kérdésekről, így az Egyetem felvételi mutatóival és a jelenlegi hallgatók képzéseinkkel való elégedettségével, az oktatói és kutatói életpálya fejlesztésével, kiemelten a fiatal oktatók helyzetbe hozásával, az Egyetem pénzügyi fenntarthatóságának előmozdításával és az abban viselt rektori felelősséggel, valamint a MOME szakmai (tudományos, kutatás-fejlesztési, üzleti és kulturális) partnerségeivel, azok bővítési lehetőségeivel kapcsolatban megosztott elképzeléseiket”

– indokolta döntését a kuratórium a hvg.hu-nak.

Fülöp Józsefet váltja Koós Pál, aki huszonhárom éve tanít a MOME-n. Hosszú évek óta rektorhelyettesként, a képzések fejlesztésével foglalkozó szakmai műhely vezetőjeként szolgálja a MOME közösségét.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.