Hónapokon át tartó demokratikus folyamat eredménye volt, hogy a szenátus Vargha Balázst javasolta a pozícióra, a kuratórium mégis mást választott.
Koós Pál oktatási rektorhelyettest választotta a MOME-t fenntartó kuratórium az intézmény rektorának, pedig a szenátus Vargha Balázst, a Média Intézet igazgatóját javasolta – írta meg a hvg.hu.
Számos, világszerte elismert szakember jelentkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2023 januárjában kiírt, nyílt nemzetközi rektori pályázatára az egyetem közlése szerint. Ugyanis a hazai felsőoktatási gyakorlattól eltérően az intézményt fenntartó Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány a 2024-ben kezdődő rektori ciklusra kiírt pályázatot az országhatáron túl is meghirdette.
A magyarok közül Can Togay filmrendező, valamint a MOME két, jelenleg is aktív professzora, a végül nyertes Koós Pál oktatási rektorhelyettes és Vargha Balázs, a Média Intézet igazgatója pályázott.
Hosszú folyamat volt a nyertes kiválasztása
A pályázók prezentációt tartottak az egyetem teljes nyilvánossága előtt, ahol kérdéseket lehetett feltenni nekik. Majd külön bemutatkoztak minden egyes egyetemi egység előtt. Ezután a szenátus döntött a második fordulóba jutó három jelölt személyéről, ők Johan Bettum norvég építész, Koós Pál oktatási rektorhelyettes és Vargha Balázs, a Média Intézet igazgatója voltak.
A jelölteket ismét meghallgatták az egyetem polgárai, látványos, nyilvános vitát is rendeztek, és az egyes egyetemei egységek megvitatták, hogy kit tartanak megfelelő jelöltnek. Ezt követően a szenátus úgy döntött, hogy Vargha Balázst terjeszti a kuratórium elé.
A kuratórium azonban nem döntött az előzetes terveknek megfelelően december 13-én, hanem behívta a két jelöltet, és újabb kérdéseket tett fel számukra, de ez nem volt nyilvános.
„Döntésünk során együttesen mérlegeltük a szenátusi jelöltállítás eredményét, és a legjelentősebb közösségi támogatottsággal rendelkező pályázók szakmai programját, vállalásait, beleértve az egyes kiemelt jelentőségű intézményfejlesztési kérdésekről, így az Egyetem felvételi mutatóival és a jelenlegi hallgatók képzéseinkkel való elégedettségével, az oktatói és kutatói életpálya fejlesztésével, kiemelten a fiatal oktatók helyzetbe hozásával, az Egyetem pénzügyi fenntarthatóságának előmozdításával és az abban viselt rektori felelősséggel, valamint a MOME szakmai (tudományos, kutatás-fejlesztési, üzleti és kulturális) partnerségeivel, azok bővítési lehetőségeivel kapcsolatban megosztott elképzeléseiket”
– indokolta döntését a kuratórium a hvg.hu-nak.
Fülöp Józsefet váltja Koós Pál, aki huszonhárom éve tanít a MOME-n. Hosszú évek óta rektorhelyettesként, a képzések fejlesztésével foglalkozó szakmai műhely vezetőjeként szolgálja a MOME közösségét.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
