Kiválasztotta a szenátus a MOME új rektorjelöltjét, de a kuratórium végül mást nevezett ki

Hónapokon át tartó demokratikus folyamat eredménye volt, hogy a szenátus Vargha Balázst javasolta a pozícióra, a kuratórium mégis mást választott.

  • Tornyos Kata

Koós Pál oktatási rektorhelyettest választotta a MOME-t fenntartó kuratórium az intézmény rektorának, pedig a szenátus Vargha Balázst, a Média Intézet igazgatóját javasolta – írta meg a hvg.hu.

Számos, világszerte elismert szakember jelentkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2023 januárjában kiírt, nyílt nemzetközi rektori pályázatára az egyetem közlése szerint. Ugyanis a hazai felsőoktatási gyakorlattól eltérően az intézményt fenntartó Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány a 2024-ben kezdődő rektori ciklusra kiírt pályázatot az országhatáron túl is meghirdette.

A magyarok közül Can Togay filmrendező, valamint a MOME két, jelenleg is aktív professzora, a végül nyertes Koós Pál oktatási rektorhelyettes és Vargha Balázs, a Média Intézet igazgatója pályázott.

Hosszú folyamat volt a nyertes kiválasztása

A pályázók prezentációt tartottak az egyetem teljes nyilvánossága előtt, ahol kérdéseket lehetett feltenni nekik. Majd külön bemutatkoztak minden egyes egyetemi egység előtt. Ezután a szenátus döntött a második fordulóba jutó három jelölt személyéről, ők Johan Bettum norvég építész, Koós Pál oktatási rektorhelyettes és Vargha Balázs, a Média Intézet igazgatója voltak.

A jelölteket ismét meghallgatták az egyetem polgárai, látványos, nyilvános vitát is rendeztek, és az egyes egyetemei egységek megvitatták, hogy kit tartanak megfelelő jelöltnek. Ezt követően a szenátus úgy döntött, hogy Vargha Balázst terjeszti a kuratórium elé.

A kuratórium azonban nem döntött az előzetes terveknek megfelelően december 13-én, hanem behívta a két jelöltet, és újabb kérdéseket tett fel számukra, de ez nem volt nyilvános.

„Döntésünk során együttesen mérlegeltük a szenátusi jelöltállítás eredményét, és a legjelentősebb közösségi támogatottsággal rendelkező pályázók szakmai programját, vállalásait, beleértve az egyes kiemelt jelentőségű intézményfejlesztési kérdésekről, így az Egyetem felvételi mutatóival és a jelenlegi hallgatók képzéseinkkel való elégedettségével, az oktatói és kutatói életpálya fejlesztésével, kiemelten a fiatal oktatók helyzetbe hozásával, az Egyetem pénzügyi fenntarthatóságának előmozdításával és az abban viselt rektori felelősséggel, valamint a MOME szakmai (tudományos, kutatás-fejlesztési, üzleti és kulturális) partnerségeivel, azok bővítési lehetőségeivel kapcsolatban megosztott elképzeléseiket”

– indokolta döntését a kuratórium a hvg.hu-nak.

Fülöp Józsefet váltja Koós Pál, aki huszonhárom éve tanít a MOME-n. Hosszú évek óta rektorhelyettesként, a képzések fejlesztésével foglalkozó szakmai műhely vezetőjeként szolgálja a MOME közösségét.

 

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.