12 magyar intézmény is felkerült a világ „legzöldebb” egyetemeinek listájára

Ahogy már több éve, úgy idén is a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezeti az UI Greenmetric hazai rangsorát, ami a világ „legzöldebb” felsőoktatási intézményeiről készít listát.

Az 2023-as nemzetközi listán a PTE a 23. helyet szerezte meg, ami egy nagyon szép eredmény, ugyanis 1182 másik egyetemmel kellett versenybe szállnia.

Országos viszonylatban ezzel az eredménnyel ismét a dobogó legtetejére került. Második helyen követi a Szegedi Tudományegyetem, ami az összesített rangsorban a 77. helyen áll.

Magyarország harmadik legzöldebb egyeteme a Soproni Egyetem lett, ami pedig a 130. lett a nemzetközi listán.

A hazai egyetemek teljes rangsora a következő:

  1. Pécsi Tudományegyetem (21.)
  2. Szegedi Tudományegyetem (77.)
  3. Soproni Tudományegyetem (130.)
  4. Debreceni Egyetem (340.)
  5. Semmelweis Egyetem (348.)
  6. Eötvös Loránd Tudományegyetem (368.)
  7. Pannon Egyetem (583.)
  8. Budapesti Corvinus Egyetem (750.)
  9. Budapesti Gazdasági Egyetem (785.)
  10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (870.)
  11. Miskolci Egyetem (1099.)
  12. Nyíregyházai Egyetem (1161.)

A rangsort a UI GreenMetric zöld kérdőíve alapján állították össze, ami hat témakört vizsgál: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb (21%) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10%) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.

 

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.