12 magyar intézmény is felkerült a világ „legzöldebb” egyetemeinek listájára

Ahogy már több éve, úgy idén is a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezeti az UI Greenmetric hazai rangsorát, ami a világ „legzöldebb” felsőoktatási intézményeiről készít listát.

Az 2023-as nemzetközi listán a PTE a 23. helyet szerezte meg, ami egy nagyon szép eredmény, ugyanis 1182 másik egyetemmel kellett versenybe szállnia.

Országos viszonylatban ezzel az eredménnyel ismét a dobogó legtetejére került. Második helyen követi a Szegedi Tudományegyetem, ami az összesített rangsorban a 77. helyen áll.

Magyarország harmadik legzöldebb egyeteme a Soproni Egyetem lett, ami pedig a 130. lett a nemzetközi listán.

A hazai egyetemek teljes rangsora a következő:

  1. Pécsi Tudományegyetem (21.)
  2. Szegedi Tudományegyetem (77.)
  3. Soproni Tudományegyetem (130.)
  4. Debreceni Egyetem (340.)
  5. Semmelweis Egyetem (348.)
  6. Eötvös Loránd Tudományegyetem (368.)
  7. Pannon Egyetem (583.)
  8. Budapesti Corvinus Egyetem (750.)
  9. Budapesti Gazdasági Egyetem (785.)
  10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (870.)
  11. Miskolci Egyetem (1099.)
  12. Nyíregyházai Egyetem (1161.)

A rangsort a UI GreenMetric zöld kérdőíve alapján állították össze, ami hat témakört vizsgál: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb (21%) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10%) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.