Vizsganaptár: pár nap múlva vége az egyetemisták szorgalmi időszakának és kezdődnek a számonkérések

Van, ahol már december 8-án (pénteken) véget ér a szorgalmi időszak, és leghamarabb december 11-én (hétfőn) mehetnek a hallgatók vizsgázni. De van aki még december 23-án is az egyetemi padban fog ülni.

Vészesen közeleg a félévzárás és az egyetemisták számára az ünnepek nagy részét a tanulás tölti majd ki. A bátrak azonban igyekeznek minél hamarabb maguk mögött tudni a vizsgákat, hogy jusson idő a pihenésre is. Ha szerencsések vagytok, akár karácsony előtt is befejezhetitek a számonkéréseket. A legtöbb egyetemen azonban 2023. december 18-án indulnak a vizsgák, ami megnehezítheti azoknak a tervét, akik még a karácsony előtt végezni szeretnének mindennel.

Összegyűjtöttük az egyetemek vizsganaptárait:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

December nyolcadikán ér véget a szorgalmi időszak, ezután lesz egy pótlási hét. A vizsgákat december 18. és január 8. között tartják majd.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE-n az utolsó tanítási nap december 16-án lesz, és ahogy a legtöbb egyetemen is, december 18-án kezdődik a vizsgaidőszak, ami egészen február 3-ig fog tartani.

Budapesti Corvinus Egyetem

A vizsgaidőszak a Corvinuson 4 hétig tart, december 18-tól január 21-ig vizsgázhatnak a hallgatók.

Szegedi Tudományegyetem

A szegedi egyetemen december 18-án kezdődnek a vizsgák, amik 2024 február 3-ig tartanak. Az időbeosztásban azonban fel van tüntetve egy utóvizsga-hét is: 2024 február 5. és 10. között még van lehetőségük a hallgatóknak javítaniuk az addig megszerzett jegyeiken.

Budapesti Gazdasági Egyetem

A BGE-n az átlagnál kicsit rövidebb időt szabtak a vizsgák teljesítésére. Az egyetem hallgatói december 18-tól január 27-ig teljesíthetik az óráik féléves követelményeit.

Debreceni Egyetem

Az egyik legkorábbi kezdés a Debreceni Egyetemen van, ahol december 11-től mehetnek a hallgatók vizsgázni. A legtöbb esetben február elején ér véget ez az időszak, de ez szakonként változhat, ezért a vizsgaidőszak dátumairól érdemes az egyetem oldalán tájékozódni.

Pécsi Tudományegyetem

Itt is december 18-án, hétfőn kezdődnek a számonkérések. Az utolsó vizsganap pedig február végén, 26-án hétfőn lesz.

Semmelweis Egyetem

A SOTE-n a hagyományos vizsgaidőszak az I., II. és III. évfolyamon tanulókra vonatkozik, ami december 11-től  február 9-ig tart. Az általános orvostudományi karon a IV. és V. évfolyamon a blokkosított oktatás miatt a vizsgákat mindig a blokkok végén teszik le a hallgatók. A VI. évfolyamon szakmai gyakorlatok turnusbeosztás szerint, vizsgákra az egyes gyakorlatok végén kerül sor.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A vizsgaidőszak a Pázmányon 2023. december 11-én kezdődik és egészen 2024. február 10-ig tart.

Miskolci Egyetem

A miskolci hallgatók legelőször december 18-ára kell készülniük, ha hamar be akarják fejezni a vizsgáikat, amit legkésőbb 2024. február 3-án tehetnek még meg.

Óbudai Egyetem

Az Óbudai Egyetemenen, a miskolcijoz hasonlóan, december 18-án kezdődik a vizsgaidőszak. Az utolsó írásbelikkel és szóbelikkel a hallgatók 2024. február 3-án végezhetnek.

 

A legdurvább vizsgabeosztás kétségkívül a Szegedi Tudományegyetemen van, ahol még december 23-án, szombaton is vizsgázhatnak a hallgatók. A leírásban nem szerpel, de feltételezhetően ez szerencsére csak a levelezős hallgatókat érintheti, ugyanis több egyetemen is fel vannak tüntetve hétvégi időpontok a vizsgabeosztásban, amik általában nem vonatkoznak a nappali képzésben tanulókra.

Nagy eltérések vannak viszont az egyetemeken arról, hogy 2024 elején mikor érnek véget a vizsgák. Legkorábban a Corvinuson fejezik be a hallgatók számonkérését, ugyanis náluk már január 21-én vége a vizsgaidőszaknak. A felkészülést legtovább a BME és a PTE hallgatói nyújthatják, mivel ezeken az egyetemeken a vizsgaidőszak egészen február 26-ig tart.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.