A Szegedi Tudományegyetem és az ELTE holtversenyben lett a legjobb magyar egyetem a QS fenntarthatósági rangsorában

December 5-án közzétette 2024-es fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). AZ ELTE és Szegedi Tudományegyetem holtversenyben a 259. helyet szerezte meg.

 

A QS fenntarthatósági listájában olyan mutatók mentén rangsorolták a felsőoktatási intézményeket, mint a környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség, tudáscsere, foglalkoztathatóság és életminőség. A több mint 1400 egyetem közül az első helyen a Torontói Egyetem végzett. A második helyet a kalinforniai Berkeley, míg a harmadikat a Manchesteri Egyetem szerezte meg.

A 2024-es fenntartósági listán több magyar egyetem is megtalálható. A legjobb, 259. helyet az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem megosztva érte el. A tavalyi évhez képest mindkét intézmény nagyjából száz helyet javított. A 2024-es  pontos lista a következőképpen alakult:

1 - 2. holtversenyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem - 259. hely

3. Debreceni Egyetem - 372. hely

4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 485. hely

5. Pécsi Tudományegyetem - 651. hely

6. Széchenyi István Egyetem - 901-920. hely

Az előző évhez képest a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nagyot esett vissza. 2023-ban a lista 341-360. helyén szerepelt, idén azonban már csak 485. helyen végzett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.