December 5-án közzétette 2024-es fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). AZ ELTE és Szegedi Tudományegyetem holtversenyben a 259. helyet szerezte meg.
A QS fenntarthatósági listájában olyan mutatók mentén rangsorolták a felsőoktatási intézményeket, mint a környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség, tudáscsere, foglalkoztathatóság és életminőség. A több mint 1400 egyetem közül az első helyen a Torontói Egyetem végzett. A második helyet a kalinforniai Berkeley, míg a harmadikat a Manchesteri Egyetem szerezte meg.
A 2024-es fenntartósági listán több magyar egyetem is megtalálható. A legjobb, 259. helyet az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem megosztva érte el. A tavalyi évhez képest mindkét intézmény nagyjából száz helyet javított. A 2024-es pontos lista a következőképpen alakult:
1 - 2. holtversenyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem - 259. hely
3. Debreceni Egyetem - 372. hely
4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 485. hely
5. Pécsi Tudományegyetem - 651. hely
6. Széchenyi István Egyetem - 901-920. hely
Az előző évhez képest a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nagyot esett vissza. 2023-ban a lista 341-360. helyén szerepelt, idén azonban már csak 485. helyen végzett.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
