Az oktatási és kutatási szabadság viszonylag hosszú ideje tartó leépülése tapasztalható az országban. Az Európai Parlament új jogszabály bevezetésén gondolkozik.
Az Európai Parlamentben (EP) tartott nemzetközi konferencián bemutatott friss felmérés szerint a 27 EU tagállamok közül egyedül Magyarországon tapasztalható az akadémiai szabadság szisztematikus megsértése – írja a Népszava.
A felmérést végző hollandiai Twente Egyetem szakértői eredményei szerint 11 EU-s országban magas, 7-ben viszonylag megfelelő, 9-ben pedig az átlagnál rosszabb az akadémiai szabadság helyzete.
Az oktatási és kutatási szabadság tekintetében Magyarországon kívül Ausztria, Lengyelország és Málta teljesít még kifejezetten rosszul. Azonban a felsoroltak közül messze Magyarország bír a legrosszabb teljesítménnyel:
a 0,89-es uniós átlaghoz képest 0,34 az eredménye. Még az utolsó előtti helyre szorult Lengyelországban is 0,74 ez a mutató.
Az aggasztó jelenség miatt, annak érdekében, hogy megakadályozzák az egyetemi autonómiát fenyegető külső beavatkozásokat, az Európai Parlament egy olyan kötelező erejű jogszabály bevezetését szorgalmazza, ami rákényszerítené a tagállamokat a fontos szabadságjogok tiszteletben tartására.
Christian Ehler, az EP képviselője tarthatatlannak nevezte, hogy a CEU eltávolításán kívül az akadémiai szabadság felszámolásának egyetlen más esete sem érte el eddig a jog és az értékek betartatásáért felelős Európai Bizottság ingerküszöbét.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
