Az EU-s országok közül Magyarországon érvényesül legkevésbé az akadémiai szabadság

Az oktatási és kutatási szabadság viszonylag hosszú ideje tartó leépülése tapasztalható az országban. Az Európai Parlament új jogszabály bevezetésén gondolkozik.

Az Európai Parlamentben (EP) tartott nemzetközi konferencián bemutatott friss felmérés szerint a 27 EU tagállamok közül egyedül Magyarországon tapasztalható az akadémiai szabadság szisztematikus megsértése – írja a Népszava.

A felmérést végző hollandiai Twente Egyetem szakértői eredményei szerint 11 EU-s országban magas, 7-ben viszonylag megfelelő, 9-ben pedig az átlagnál rosszabb az akadémiai szabadság helyzete.

Az oktatási és kutatási szabadság tekintetében Magyarországon kívül Ausztria, Lengyelország és Málta teljesít még kifejezetten rosszul. Azonban a felsoroltak közül messze Magyarország bír a legrosszabb teljesítménnyel:

a 0,89-es uniós átlaghoz képest 0,34 az eredménye. Még az utolsó előtti helyre szorult Lengyelországban is 0,74 ez a mutató.

Az aggasztó jelenség miatt, annak érdekében, hogy megakadályozzák az egyetemi autonómiát fenyegető külső beavatkozásokat, az Európai Parlament egy olyan kötelező erejű jogszabály bevezetését szorgalmazza, ami rákényszerítené a tagállamokat a fontos szabadságjogok tiszteletben tartására.

Christian Ehler, az EP képviselője tarthatatlannak nevezte, hogy a CEU eltávolításán kívül az akadémiai szabadság felszámolásának egyetlen más esete sem érte el eddig a jog és az értékek betartatásáért felelős Európai Bizottság ingerküszöbét.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.