Kilenc év alatt több tízezer fővel csökkent a magyar felsőoktatásban tanuló diákok száma

Egyre több diák megy egyetemre Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Ehhez képest itthon kilenc év alatt nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.

  • Székács Linda

2013-ban még 359 ezer, 2021-ben már csak 287,5 ezer hallgató tanult a magyar felsőoktatásban a KSH legfrissebb adatai szerint.

Bár az összesítésben egyelőre nem szerepelnek a 2022-es és a 2023-as adatok, a változásokat bemutató görbénken az világosan látszódik, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent az összes magyarországi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók száma. A "mélypont" 2019-ben jött el, akkor 281,5 ezer diák tanult főiskolán vagy egyetemen, ami még kevesebb, mint ahányan 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány idején tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben.

 

Ez egyébként a nemzetközi tendenciákkal is ellentétes. A szomszédos Ausztriában például 2013 és 2021 között 422,8 ezerről 438,4 ezerre nőtt az egyetemista hallgatók száma, Németországban pedig ennél jóval drasztikusabb növekedés látható, ott ugyanis 9 év alatt 2 780,0 ezer főről 3 351,6 ezer főre nőtt az egyetemi hallgatók száma, a magyar diákok között is egyre népszerűbb Hollandiában pedig 674,8 ezerről 987,6 ezer főre.

Magyarországhoz hasonlóan csökkenés látható ugyanakkor a lengyel, a szlovák, a szlovén, a cseh és a román felsőoktatásban is.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.