MCC: 70 pont, paksi érettségi: 50 - Furcsa dolgokra adnak többletpontkat a magyar egyetemek

A felvételi rendszer átalakításának köszönhetően 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek arról, mire és hány többletpontot adnak a jelentkezőknek, ennek köszönhetően pedig néhány helyen egészen furcsa dolgok is többletpontokat érnek.

  • Székács Linda

Ahogy már mi is megírtuk, akár 70 pontot is szerezhetnek azok a diákok a 2024-es felvételiben, akik korábban elvégezték a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programját. 2024-től még csak a győri Széchenyi István Egyetem, a jövőben viszont már a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is pontként fogja elszámolni az MCC középiskolás programjának elvégzését, amivel így akár egy nyelvvizsgát is ki lehet váltani.

Nem ez az egyetlen meglepő dolog azonban, amit 2024-től többletpontokkal jutalmaznak bizonyos egyetemek. A Dunaújvárosi Egyetemen például 50 extra pontot kaphatnak majd azok a diákok, akik Pakson vagy Dunaújvárosban érettségiznek, és a dunaújvárosi felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni a tanulmányaikat, azok pedig, akik a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában szereznek érettségit a maximálisan kiosztható 100 többletpontot megkapják. Az Óbudai és az Edutus Egyetemen pedig 20, 40 vagy akár 80 és 100 pontot is érhet, ha valaki részt vesz a FIRST Lego League Challenge nevű legoverseny megyei- vagy középdöntőjén, vagy esetleg az országos döntőn, ahol még helyezést is ér el.

Mindezek mellett pedig szinte az összes egyházi egyetemnél többletpontokat ér a hittanérettségi vagy a hitéleti tevékenység. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen például minimum egy év templomi szolgálat vagy ministrálás 10 többletpontot ér, a hittan tantárgyból tett érettségi viszont már harmincat, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen viszont bőkezűbben osztogatják a hitéletért járó többletpontokat. A Károlin 25 pontot ér az, ha valaki református iskolában végzett, és szintén 25 pontot, ha hittanérettségit tett, míg a Pázmányon tanévenként 15 pontot, összesen pedig 50 pontot jelenthet - a maximálisan megszerezhető 100 pontból - ha a jelentkező a középiskolai évei alatt katolikus hittanra járt.

A meglepő többletpontokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben, itt pedig intézményenként is elkezdtük összegyűjteni nektek, hogy mire kaphattok többletpontokat a különböző magyar felsőoktatási intézményekben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.