MCC: 70 pont, paksi érettségi: 50 - Furcsa dolgokra adnak többletpontkat a magyar egyetemek

A felvételi rendszer átalakításának köszönhetően 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek arról, mire és hány többletpontot adnak a jelentkezőknek, ennek köszönhetően pedig néhány helyen egészen furcsa dolgok is többletpontokat érnek.

  • Székács Linda

Ahogy már mi is megírtuk, akár 70 pontot is szerezhetnek azok a diákok a 2024-es felvételiben, akik korábban elvégezték a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programját. 2024-től még csak a győri Széchenyi István Egyetem, a jövőben viszont már a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is pontként fogja elszámolni az MCC középiskolás programjának elvégzését, amivel így akár egy nyelvvizsgát is ki lehet váltani.

Nem ez az egyetlen meglepő dolog azonban, amit 2024-től többletpontokkal jutalmaznak bizonyos egyetemek. A Dunaújvárosi Egyetemen például 50 extra pontot kaphatnak majd azok a diákok, akik Pakson vagy Dunaújvárosban érettségiznek, és a dunaújvárosi felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni a tanulmányaikat, azok pedig, akik a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában szereznek érettségit a maximálisan kiosztható 100 többletpontot megkapják. Az Óbudai és az Edutus Egyetemen pedig 20, 40 vagy akár 80 és 100 pontot is érhet, ha valaki részt vesz a FIRST Lego League Challenge nevű legoverseny megyei- vagy középdöntőjén, vagy esetleg az országos döntőn, ahol még helyezést is ér el.

Mindezek mellett pedig szinte az összes egyházi egyetemnél többletpontokat ér a hittanérettségi vagy a hitéleti tevékenység. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen például minimum egy év templomi szolgálat vagy ministrálás 10 többletpontot ér, a hittan tantárgyból tett érettségi viszont már harmincat, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen viszont bőkezűbben osztogatják a hitéletért járó többletpontokat. A Károlin 25 pontot ér az, ha valaki református iskolában végzett, és szintén 25 pontot, ha hittanérettségit tett, míg a Pázmányon tanévenként 15 pontot, összesen pedig 50 pontot jelenthet - a maximálisan megszerezhető 100 pontból - ha a jelentkező a középiskolai évei alatt katolikus hittanra járt.

A meglepő többletpontokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben, itt pedig intézményenként is elkezdtük összegyűjteni nektek, hogy mire kaphattok többletpontokat a különböző magyar felsőoktatási intézményekben:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.