Ezeket a dokumentumokat kötelező leadnotok a keresztféléves felvételin: mutatjuk a listát

Megkezdődött a 2024. évi keresztféléves felvételi eljárás, ezért összegyűjtöttük, hogy milyen dokumentumok szükségesek a jelentkezéshez.

A napokban elindult a keresztféléves felvételi, aminek a jelentkezés időszakában a már meglévő dokumentumokat legkésőbb 2023. november 15-ig kell feltölteni az E-felvételi felületére. Azokat, amiket ezt követően kaptok készhez, legkésőbb 2024. január 9-ig lehet majd pótolni.

Kötelezően feltöltendő dokumentumok

A jelentkezéshez kötelezően feltöltendő dokumentumokhoz elsősorban azok a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatok tartoznak, amik alapján a pontszámítás történik. Ezek hiányában felvételi összpontszám nem számítható.

1. Érettségi bizonyítvány

Az érettségi bizonyítvány (és az abban szereplő eredmények) megléte alapvető feltétele az alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre való felvételnek. Az érettségi vizsgaeredményekre a felvételi pontok számításánál is szükség van, mind az érettségi pontok, mind a tanulmányi pontok és az emelt szintű érettségiért járó többletpontok vonatkozásában. Az érettségi vizsgaeredmények nem évülnek el, időkorlát nélkül figyelembe vehetők a felsőoktatási felvételi eljárásban.

Nem kell feltölteni

  • ha 2006. január 1. után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítvánnyal rendelkeztek, mert az abban szereplő érettségi vizsgaeredményeket a Hivatal elektronikus úton veszi át a köznevelés információs rendszeréből

Fel kell tölteni

  • a 2006. január 1-je előtt kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítvány minden oldalának fénymásolatát,
  • a középfokú szakképzettséget igazoló oklevelet, és
  • a külföldi érettségi bizonyítványok és mellékletük minden oldalának fénymásolatát.

2. Érettségi tanúsítvány

Kizárólag a 2005-ben kiállított érettségi tanúsítványok másolatát kell feltölteni az E-felvételibe.

3. Felsőfokú oklevél

Felsőfokú végzettséget a hagyományos képzési rendszerben (2006-ig) a főiskolai és egyetemi, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben megszerzett oklevél, illetve a doktori oklevél igazol.

A doktori cím használatát igazoló, a szakirányú továbbképzési, a szakosító és a szakmérnöki dokumentum és a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem igazol végzettségi szintet.

Nem kell feltölteni

  • a 2006. február 1. után megszerzett magyar okleveleket. Ezeket az adatokat a Hivatal elektronikus úton veszi át a felsőoktatás információs rendszeréből.
Fel kell tölteni
  • a tanítói oklevelet, ha idegennyelvi műveltségi területen végzett, illetve azokat az okleveleket, ahol a képzést és a záróvizsgát idegen nyelven végezte a jelentkező, valamint
  • a 2006. február 1. előtt szerzett oklevelek fénymásolatát.

(Az oklevélmelléklet, leckekönyv, oklevélátlag-igazolás nem helyettesíti az oklevél másolatát, mivel végzettségi szintet csak ez utóbbi tanúsít.)

4. Felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolása

A felvételi eljárás kiegészítő díjának megfizetését kötelező igazolni, ha az E-felvételi ügyintézési időszak indulásakor a jelentkezőnek fizetési tartozása van, de a fizetési tranzakciót a jelentkezési határidőig (2023. november 15. éjfél) elindította. A befizetést igazoló dokumentummásolatot (pl. az átutalási bizonylat másolata, netbankon keresztül történő átutalás esetében a sikeres átutalást követően nyomtatható/menthető igazolás, folyószámla-kivonat másolata) fel kell tölteni az E-felvételi felületére.

5. Érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelem

A 2006. előtti, a nem a kétszintű – magyar – érettségi vizsgarendszerben tett szakmai érettségi vizsgatárgyak megfeleltetését a Hivatal végzi a jelentkező kérelmére.

 

 

Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.