Halogatják a Zeneakadémia új rektorának kinevezését - a vezetőség Csák Jánoshoz írt levelet

Tanácstalanság vagy szándékos időhúzás, hogy a Zeneakadémia rektorjelöltjeinek pályázatai közül még egyet sem küldtek meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusának?

Annak ellenére, hogy Vigh Andrea megbízatása a Zeneakadémia élén 2023. október 31-én lejár, még mindig nem zárult le a Zeneakadémia rektori pályázata. Az augusztus 21-i határidőig 5 pályázat is érkezett, azok közül egyet sem küldtek el az akadémia szenátusának, akik a rektorjelölt kinevezésére jogosultak, számolt be az Index.

Az elmúlt időben a budapesti színházak táján történtek felbolydulások, miután a Pesti Magyar Színház, a Budapesti Operettszínház és az Örkény István Színház vezetői pályáztatásai koránt sem voltak eseménytől mentesek.

A Zeneakadémia új rektori választásáról az utolsó információ az volt a nyár végén, hogy a jelentkezés határidejének végéig öt pályázat érkezett a Kulturális És Innovációs Minisztériumhoz: Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter pályázata. Erről akkor még maga a minisztérium adott ki közleményt.

A közlemény szerint:

A fenntartó a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi szenátus részére. A vonatkozó jogszabályi előírások és az egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben.

Azonban a szenátus rangsorolása szeptemberben elmaradt. Ugyanis se akkor, se az októberi 10-i ülésen sem kapta még meg az egyetem szenátusa a pályázatokat, így tehát se dönteni, se rangsorolni nem tudták azokat. Ezt már csak rendkívüli szenátusi ülésen tudnák megtenni.

Emiatt a Zeneakadémia vezetése már október 6-án levelet írt Csák János kulturális és innovációs miniszternek. Abban az egyetem szervezeti és működési szabályzata értelmében arról tájékoztatták, hogy „a rendkívüli szenátusi ülés összehívásához az ülés előtt legalább négy nappal szükséges a vonatkozó meghívót e-mail útján eljuttatni a tagoknak és meghívottaknak”.

Erre azért is van szükség, ugyanis a pályázatokat csak nyomtatott formában lehet elolvasni, így legalább négy nap kell azoknak az átolvasására. A fentiek alapján a vezetés a levélben kérte Csák János miniszter

szíves tájékoztatását, illetve iránymutatását a rektori pályázati folyamattal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a rendkívüli szenátusi ülés összehívására megfelelő időben sor kerülhessen.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.