Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az egyetemek többsége idén sem számol az őszi szünettel - ez derült ki a körképünkből, melynek során azt próbáltuk összegyűjteni, hogy a 2023/24-es félévben mikor lesz az őszi tanítási szünet a felsőoktatási intézményekben.
Az egyetemek többségén tavaly augusztusban még szerepelt a tanév rendjében az őszi szünet időpontja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen október 24 és 29 között lett volna az őszi pihenő, a Budapesti Corvinus Egyetemen október 24. és 28. között, a Pécsi Tudományegyetemen pedig november 2-4. közé esett az őszi szünet időpontja. Végül aztán a "rezsipánik" és az energiatakarékossági intézkedések miatt szinte az összes intézmény tanév rendjét módosították. Volt, ahol elmaradt az őszi szünet, máshol pedig decemberre tolták az időpontját, hogy így is spóroljanak a fűtés költségeivel.
Idén nem aggódnak az egyetemek
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a tavalyi pánik után úgy tűnik, idén nem aggódnak az energiaköltségek miatt az egyetemek. Az Eduline kérdéseire szinte mindegyik intézmény azt válaszolta: nem érzik indokoltnak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését, a félév a megszokott ütemben, az oktatás pedig jelenléti formában zajlik majd.
Pedig tavalyhoz képest nem sok minden változott, az orosz-ukrán háború még mindig tart, és a rezsicsökkentést sem vezette be újra a kormány, ezért a jelenlegi állás szerint idén is magas költségekkel kell számolniuk az intézményeknek.
Az őszi szünet pedig idén is több intézményben elmarad, vagy jelentősen megrövidül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen október 30. és november 3. között pihenhetnek néhány napot az egyetemi hallgatók, a Miskolci Egyetemen a munkaszüneti napokat rektori szünetek egészítik ki, más intézményekben viszont csak a november elsejét kapják meg a diákok, ami egyébként is munkaszüneti nap, szerencsés esetben pedig "odaadják" nekik a november másodikát is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.