Tizenöt magyar egyetem szerepel a QS legfrissebb európai egyetemi rangsorában

Idén először jelentetett meg európai régiós egyetemi rangsort a Quacquarelli Symonds (QS). Mutatjuk, hogyan szerepeltek a magyar egyetemek.

  • Székács Linda

Akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, munkáltatói megbecsültség, fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya - többek között ezeket is figyelembe vették a Quacquarelli Symonds legújabb európai régiós egyetemi rangsor összeállítói.

Az idén először megjelent listában 42 ország legjobb 690 egyetemét rangsorolták, amiben összesen 15 magyar egyetem kapott helyet.

A legjobb helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg, ami a 208. helyre került, ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem a 238. helyen, majd a Szegedi Tudományegyetem a 242. helyen. A pontos lista a következőképp alakult:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 208.
  • Budapesti Műszaki Egyetem - 238.
  • Szegedi Tudományegyetem - 242.
  • Debreceni Egyetem - 258.
  • Pécsi Tudományegyetem - 325.
  • Széchenyi István Egyetem - 382.
  • Budapesti Corvinus Egyetem - 397.
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 434.
  • Miskolci Egyetem - 479.
  • Pannon Egyetem - 493.
  • Óbudai Egyetem - 521-530.
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - 551-600.
  • Soproni Egyetem - 551-600.
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem - 601+
  • Károli Gáspár Református Egyetem - 601+

A rangsor szerint Európa - és egyébként a világ - legjobb egyeteme az angliai Oxfordi Egyetem, amit az ETH Zurich majd a szintén brit Cambridge-i Egyetem követ.

Kelet-Európában a prágai Charles University érte el a legjobb helyezést, majd a Varsói Egyetem és szintén lengyel Jagellonian University. Ebben a részrangsorban az ELTE a hatodik, a BME pedig a tizedik helyen szerepel, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem pedig éppen csak kicsúsztak a top 10-ből, ők a 11. és a 14. helyet szerezték meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.