Tizenöt magyar egyetem szerepel a QS legfrissebb európai egyetemi rangsorában

Idén először jelentetett meg európai régiós egyetemi rangsort a Quacquarelli Symonds (QS). Mutatjuk, hogyan szerepeltek a magyar egyetemek.

  • Székács Linda

Akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, munkáltatói megbecsültség, fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya - többek között ezeket is figyelembe vették a Quacquarelli Symonds legújabb európai régiós egyetemi rangsor összeállítói.

Az idén először megjelent listában 42 ország legjobb 690 egyetemét rangsorolták, amiben összesen 15 magyar egyetem kapott helyet.

A legjobb helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg, ami a 208. helyre került, ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem a 238. helyen, majd a Szegedi Tudományegyetem a 242. helyen. A pontos lista a következőképp alakult:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 208.
  • Budapesti Műszaki Egyetem - 238.
  • Szegedi Tudományegyetem - 242.
  • Debreceni Egyetem - 258.
  • Pécsi Tudományegyetem - 325.
  • Széchenyi István Egyetem - 382.
  • Budapesti Corvinus Egyetem - 397.
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 434.
  • Miskolci Egyetem - 479.
  • Pannon Egyetem - 493.
  • Óbudai Egyetem - 521-530.
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - 551-600.
  • Soproni Egyetem - 551-600.
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem - 601+
  • Károli Gáspár Református Egyetem - 601+

A rangsor szerint Európa - és egyébként a világ - legjobb egyeteme az angliai Oxfordi Egyetem, amit az ETH Zurich majd a szintén brit Cambridge-i Egyetem követ.

Kelet-Európában a prágai Charles University érte el a legjobb helyezést, majd a Varsói Egyetem és szintén lengyel Jagellonian University. Ebben a részrangsorban az ELTE a hatodik, a BME pedig a tizedik helyen szerepel, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem pedig éppen csak kicsúsztak a top 10-ből, ők a 11. és a 14. helyet szerezték meg.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.