Diákigazolvány esti vagy levelező képzésen: ilyen kedvezményeket vehettek vele igénybe

Diákigazolvány nem csak a nappali tagozatos hallgatóknak jár. Akik esti vagy levelező képzésen vesznek részt, ők is jogosultak az igazolványra és az azzal járó kedvezményekre. Mutatjuk, mik a különbségek az esti és a levelező képzés diákigazolványai között.

  • Eduline
Diákigazolvány lejárta

Alapvetően minden középiskolai diákigazolvány október 31-ig érvényes, ha van rajta matrica. Ez a dátum megegyezik a felsőoktatásban tanulókéval - a tavaszi félév matricáinak érvényességi határideje október 31., míg az őszi féléves március 31-ig használható.

Azoknak, akik most kezdik az egyetemet, az alábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogyan igényelhettek új diákigazolványt.

A felsőoktatásban is jár az esti és levelező tagozatos hallgatóknak a diákigazolvány, de a két képzési forma között igen eltérő kedvezmények járnak. A levelezőssel ellentétben az esti diákigazolvány szinte ugyanazokra a kedvezményekre jogosít fel, mint a nappalis.

Utazási kedvezmények

A BKK, MÁV, illetve a Volán járataira – a nappalin kívül – esti tagozatos diákigazolvánnyal is féláron vehettek menetjegyet bármilyen viszonylatban, és 90%-os kedvezménnyel válthattok tanulóbérletet a lakó- vagy tartózkodási helyetek, illetve az iskolátok között. A havi Budapest-bérletet is kedvezményesen vehetitek meg az esti diákigazolványotokkal.

A levelezősöknek ezekből a kedvezményekből szinte teljesen kimaradnak, ugyanis nem vásárolhatnak tanulóbérletet, se havi Budapest-bérletet. Egyedül féláru menetjegyre jogosultak a lakóhelyük és az iskola között.

Kulturális kedvezmények

Ezen a területen sokkal barátibbak a szabályok, mivel a kulturális kedvezményeket bármilyen tagozaton is tanultok, ugyanúgy igénybe vehetitek. A nyilvános könyvtárakba való beiratkozás az esti és levelező képzésre járóknak is 50 százalékos kedvezményt biztosít, emellett több állami múzeum kiállításait is féláron vagy akár ingyen is megnézhetitek, ha még nem múltatok el 26 évesek. Diákigazolvány nélkül is díjtalanul látogathatóak a muzeális intézmények állandó kiállításai az EGT-állampolgárok számára, minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján a 26. életévetek betöltéséig.

Ha passziválnátok, ebben a cikkünkben olvashatjátok, hogy mit érdemes ebben az esetben a diákigazolványról tudnotok.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.