Passzív félévben is érvényes a diákigazolvány? Válaszolunk

A diákigazolvány sokszor több ezer forintot megspórol nektek, ennek viszont alapvető feltétele, hogy diáknak kell hozzá lennetek. De vajon mi történik, ha passziváltatjátok az egyetemi félévetek? Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Számos oka lehet annak, ha valami miatt nem tudjátok elkezdeni a következő egyetemi félévetek. Ebben az esetben tudtok halasztani, vagyis egyetemi nyelven "passziválni", amely során a hallgatói jogviszonyotok továbbra is megmarad az egyetemmel, de a passzív félévben nem kell órákra járnotok, ha pedig önköltséges képzésre jártok, a tandíjat sem kell kifizetnetek. Ennek ugyanakkor ára van, mégpedig az, hogy sajnos a diákkedvezményeitektől is elestek.

A diákigazolványotokon található jelenlegi matrica az őszi félévben 2023. október 31-ig érvényes. Ez azt jelenti, hogy ha szeptemberben passziváltok, akkor október végéig még igénybe vehetitek a korábbi félévben érvényesített igazolványotok, hiszen a matrica egyelőre még nem járt le. Újat viszont - tehát olyat, ami október 31 után is érvényes - nem kaphattok rá, hiszen az csak akkor jár, ha aktív a félévétek az egyetemen.

Amennyiben a megadott határidő után passziváltattok, például november közepén vagy még később, ti az adott félévre érvényes matricátokkal márciusig vehetitek igénybe a kedvezményeiteket.

A fontos tudnivalókat a passzív félévről ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.