Passzív félévben is érvényes a diákigazolvány? Válaszolunk

A diákigazolvány sokszor több ezer forintot megspórol nektek, ennek viszont alapvető feltétele, hogy diáknak kell hozzá lennetek. De vajon mi történik, ha passziváltatjátok az egyetemi félévetek? Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Számos oka lehet annak, ha valami miatt nem tudjátok elkezdeni a következő egyetemi félévetek. Ebben az esetben tudtok halasztani, vagyis egyetemi nyelven "passziválni", amely során a hallgatói jogviszonyotok továbbra is megmarad az egyetemmel, de a passzív félévben nem kell órákra járnotok, ha pedig önköltséges képzésre jártok, a tandíjat sem kell kifizetnetek. Ennek ugyanakkor ára van, mégpedig az, hogy sajnos a diákkedvezményeitektől is elestek.

A diákigazolványotokon található jelenlegi matrica az őszi félévben 2023. október 31-ig érvényes. Ez azt jelenti, hogy ha szeptemberben passziváltok, akkor október végéig még igénybe vehetitek a korábbi félévben érvényesített igazolványotok, hiszen a matrica egyelőre még nem járt le. Újat viszont - tehát olyat, ami október 31 után is érvényes - nem kaphattok rá, hiszen az csak akkor jár, ha aktív a félévétek az egyetemen.

Amennyiben a megadott határidő után passziváltattok, például november közepén vagy még később, ti az adott félévre érvényes matricátokkal márciusig vehetitek igénybe a kedvezményeiteket.

A fontos tudnivalókat a passzív félévről ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István