Londonban is terjeszkedik az MCC, az intézmény viszont cáfol

Londonban nyit új központot a kormányközeli elitképzőként is ismert Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Guardian értesülése szerint, az MCC azonban tagadja, hogy terjeszkednének.

  • Tornyos Kata

Orbán Viktor próbálkozásai populista filozófiájának európai terjesztésére elérték Nagy-Britanniát is: Londonba, egy Trafalgar Square melletti épületben nyit új központot az MCC, valamint jelentős pénzösszeggel támogatnak jobboldali konzervatívokhoz kötődő csoportokat  – tudta meg a Guardian.

„A Guardian cikkében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Az MCC egyelőre nem tervez központot vagy kirendeltséget nyitni Londonban. Az alapítvány a diákoknak számos ösztöndíj lehetőséget biztosít Anglia legjobb egyetemein” – olvasható az alapítvány közleménye a 444.hu-n.

A szervezet már jelen van az Egyesült Királyságban a néhai brit konzervatív filozófus gondolatait népszerűsítő Roger Scruton Legacy Foundationnel kötött megállapodásuk révén. Az alapítvány vezetője azt nyilatkozta, hogy nem tud arról, hogy az intézmény központot nyitna Londonban. Orbán MCC-nek és más, az elképzeléseit támogató szervezetnek nyújtott szponzorációját a miniszterelnök egyik támogatója úgy jellemezte a lapnak, mint egy kísérletet, amely egy világméretű „mélyállam” létrehozására irányul annak érdekében, hogy bebetonozhassa hagyatékát.

Az MCC néhány öregdiákja azt mondta a Guardiannak, hogy az intézmény látszólag szerény hátterű, tehetséges hallgatókat választott ki, akiket drága éttermekbe és külföldi utakra vittek, és szélsőjobboldali előadókkal, köztük Tucker Carlson amerikai műsorszolgáltatóval és Orbánnal is beszélgethettek.

Bécsben és Brüsszelben már van központ

Tavaly szeptemberben jelentették be, hogy Brüsszelben hoz létre új központot a Mathias Corvinus Collegium, majd májusban kiderült, hogy a bécsi Modul Egyetemben pedig többségi tulajdont szereztek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.