Kiderültek a ponthatárok - a tavalyihoz képest majdnem kétszer annyi - összesen 11844 - főt vettek fel felsőoktatásba a pótfelvételin, önköltségesen kereken 5000, 6844 hallgató pedig állami finanszírozásban kezdi meg az őszi félévet.
A 2023-as pótfelvételi során alapképzésre 8711, felsőoktatási szakképzésre 923, mesterképzésre 1427 és osztatlan képzésre 783 hallgatót vettek fel. A ponthatárok itt megtekinthetőek.
A legtöbb hallgatót gazdaságtudományokra (2721 fő), második helyen – nem sokkal lemaradva – a pedagógusképzésre (2273 fő), végül harmadik helyen a műszaki képzésre (1711 fő) vették fel.
A legnépszerűbb alapszakok közül is a legnagyobb létszámot a gazdálkodási és menedzsment érte el 774 új egyetemistával. Ezt az óvodapedagógus képzés követi 526 fővel, ami után az ápolás és betegellátás lett a harmadik 425 fővel.
A felvételin a három legnépszerűbb egyetem jelentkezési sorrendben a Debreceni Egyetem (1720 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1265 jelentkező) és a Miskolci Egyetem (1012) volt. Felvettek arányában viszont már más a sorrend: a legtöbb jelentkezőt felvett egyetem a Debreceni egyetem lett (1039 fő), második a Szegedi Tudományegyetem (880 fő), azonban a harmadik helyen a Miskolci egyetemet (785 fő) megelőzte a Budapesti Gazdasági Egyetem (823 fő).
Ha még nem tudjátok pontosan mikor kezdődnek az egyetemi beiratkozások, akkor arról ebben a cikkünkben olvashattok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
