Mutatjuk a 2023-as pótfelvételi legnépszerűbb egyetemeit és szakjait

Kiderültek a ponthatárok - a tavalyihoz képest majdnem kétszer annyi - összesen 11844 - főt vettek fel felsőoktatásba a pótfelvételin, önköltségesen kereken 5000, 6844 hallgató pedig állami finanszírozásban kezdi meg az őszi félévet.

Gál Luca

A 2023-as pótfelvételi során alapképzésre 8711, felsőoktatási szakképzésre 923, mesterképzésre 1427 és osztatlan képzésre 783 hallgatót vettek fel. A ponthatárok itt megtekinthetőek.

A legtöbb hallgatót gazdaságtudományokra (2721 fő), második helyen – nem sokkal lemaradva – a pedagógusképzésre (2273 fő), végül harmadik helyen a műszaki képzésre (1711 fő) vették fel.

A legnépszerűbb alapszakok közül is a legnagyobb létszámot a gazdálkodási és menedzsment érte el 774 új egyetemistával. Ezt az óvodapedagógus képzés követi 526 fővel, ami után az ápolás és betegellátás lett a harmadik 425 fővel.

A felvételin a három legnépszerűbb egyetem jelentkezési sorrendben a Debreceni Egyetem (1720 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1265 jelentkező) és a Miskolci Egyetem (1012) volt. Felvettek arányában viszont már más a sorrend: a legtöbb jelentkezőt felvett egyetem a Debreceni egyetem lett (1039 fő), második a Szegedi Tudományegyetem (880 fő), azonban a harmadik helyen a Miskolci egyetemet (785 fő) megelőzte a Budapesti Gazdasági Egyetem (823 fő).

Ha még nem tudjátok pontosan mikor kezdődnek az egyetemi beiratkozások, akkor arról ebben a cikkünkben olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.