Mutatjuk a 2023-as pótfelvételi legnépszerűbb egyetemeit és szakjait

Kiderültek a ponthatárok - a tavalyihoz képest majdnem kétszer annyi - összesen 11844 - főt vettek fel felsőoktatásba a pótfelvételin, önköltségesen kereken 5000, 6844 hallgató pedig állami finanszírozásban kezdi meg az őszi félévet.

A 2023-as pótfelvételi során alapképzésre 8711, felsőoktatási szakképzésre 923, mesterképzésre 1427 és osztatlan képzésre 783 hallgatót vettek fel. A ponthatárok itt megtekinthetőek.

A legtöbb hallgatót gazdaságtudományokra (2721 fő), második helyen – nem sokkal lemaradva – a pedagógusképzésre (2273 fő), végül harmadik helyen a műszaki képzésre (1711 fő) vették fel.

A legnépszerűbb alapszakok közül is a legnagyobb létszámot a gazdálkodási és menedzsment érte el 774 új egyetemistával. Ezt az óvodapedagógus képzés követi 526 fővel, ami után az ápolás és betegellátás lett a harmadik 425 fővel.

A felvételin a három legnépszerűbb egyetem jelentkezési sorrendben a Debreceni Egyetem (1720 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1265 jelentkező) és a Miskolci Egyetem (1012) volt. Felvettek arányában viszont már más a sorrend: a legtöbb jelentkezőt felvett egyetem a Debreceni egyetem lett (1039 fő), második a Szegedi Tudományegyetem (880 fő), azonban a harmadik helyen a Miskolci egyetemet (785 fő) megelőzte a Budapesti Gazdasági Egyetem (823 fő).

Ha még nem tudjátok pontosan mikor kezdődnek az egyetemi beiratkozások, akkor arról ebben a cikkünkben olvashattok.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.