Kiderültek a ponthatárok - a tavalyihoz képest majdnem kétszer annyi - összesen 11844 - főt vettek fel felsőoktatásba a pótfelvételin, önköltségesen kereken 5000, 6844 hallgató pedig állami finanszírozásban kezdi meg az őszi félévet.
A 2023-as pótfelvételi során alapképzésre 8711, felsőoktatási szakképzésre 923, mesterképzésre 1427 és osztatlan képzésre 783 hallgatót vettek fel. A ponthatárok itt megtekinthetőek.
A legtöbb hallgatót gazdaságtudományokra (2721 fő), második helyen – nem sokkal lemaradva – a pedagógusképzésre (2273 fő), végül harmadik helyen a műszaki képzésre (1711 fő) vették fel.
A legnépszerűbb alapszakok közül is a legnagyobb létszámot a gazdálkodási és menedzsment érte el 774 új egyetemistával. Ezt az óvodapedagógus képzés követi 526 fővel, ami után az ápolás és betegellátás lett a harmadik 425 fővel.
A felvételin a három legnépszerűbb egyetem jelentkezési sorrendben a Debreceni Egyetem (1720 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1265 jelentkező) és a Miskolci Egyetem (1012) volt. Felvettek arányában viszont már más a sorrend: a legtöbb jelentkezőt felvett egyetem a Debreceni egyetem lett (1039 fő), második a Szegedi Tudományegyetem (880 fő), azonban a harmadik helyen a Miskolci egyetemet (785 fő) megelőzte a Budapesti Gazdasági Egyetem (823 fő).
Ha még nem tudjátok pontosan mikor kezdődnek az egyetemi beiratkozások, akkor arról ebben a cikkünkben olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
