Az eddig ismert jelentkezők mellett két új név is szerepel a listán.
„A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára kiírt pályázati felhívás benyújtási határideje a meghirdetéstől számított 30. napon, 2023. augusztus 21-én 23:59 perckor lejárt. Jelenleg öt pályázó személye ismert” – kezdődik a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerdai közleménye. Fel is sorolják a nevüket:
Hozzáteszik: mivel a pályázat benyújtása történhetett postai vagy személyes úton is, a pályázók köre egyelőre nem tekinthető véglegesnek. A névsorból Győriványi György Sándor és a karmester Marosi László jelentkezése új információ. Keller András, a Concerto Budapest karmesteréről közkeletű vélekedés, hogy a minisztérium őt preferálná a pozícióban és ennek megfelelően írták ki a feltételeket. Keller egyébként weboldalán nyilvánosságra hozta pályázatát.
Kutnyánszky neve azért érdekes a listán, mert bár ő lenne az intézmény jelöltje, a másodjára kiírt feltételeknek sem felel meg. Végül úgy tudni, az elvileg visszavont, de az interneten fennmaradt régi pályázatra jelentkezett, így kérdéses volt, érvényesnek fogadják-e el a pályázatát. A zeneszerző Tóth Pétert is elmondása alapján sokan megkeresték az intézményből, hogy jelentkezzen, elsősorban Keller kihívójaként.
A postai ügyintézés határidejét is figyelembe véve kerül majd sor az összes pályázat érvényességének vizsgálatára – írja a tárca. „A fenntartó a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi Szenátus részére. A vonatkozó jogszabályi előírások és az Egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a Szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben” – fogalmaznak. Hozzátéve: a jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, ennek megfelelően az Egyetem új vezetője munkáját november 1-jén kezdi meg.
(Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd)
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
