Az eddig ismert jelentkezők mellett két új név is szerepel a listán.
„A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára kiírt pályázati felhívás benyújtási határideje a meghirdetéstől számított 30. napon, 2023. augusztus 21-én 23:59 perckor lejárt. Jelenleg öt pályázó személye ismert” – kezdődik a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerdai közleménye. Fel is sorolják a nevüket:
Hozzáteszik: mivel a pályázat benyújtása történhetett postai vagy személyes úton is, a pályázók köre egyelőre nem tekinthető véglegesnek. A névsorból Győriványi György Sándor és a karmester Marosi László jelentkezése új információ. Keller András, a Concerto Budapest karmesteréről közkeletű vélekedés, hogy a minisztérium őt preferálná a pozícióban és ennek megfelelően írták ki a feltételeket. Keller egyébként weboldalán nyilvánosságra hozta pályázatát.
Kutnyánszky neve azért érdekes a listán, mert bár ő lenne az intézmény jelöltje, a másodjára kiírt feltételeknek sem felel meg. Végül úgy tudni, az elvileg visszavont, de az interneten fennmaradt régi pályázatra jelentkezett, így kérdéses volt, érvényesnek fogadják-e el a pályázatát. A zeneszerző Tóth Pétert is elmondása alapján sokan megkeresték az intézményből, hogy jelentkezzen, elsősorban Keller kihívójaként.
A postai ügyintézés határidejét is figyelembe véve kerül majd sor az összes pályázat érvényességének vizsgálatára – írja a tárca. „A fenntartó a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi Szenátus részére. A vonatkozó jogszabályi előírások és az Egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a Szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben” – fogalmaznak. Hozzátéve: a jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, ennek megfelelően az Egyetem új vezetője munkáját november 1-jén kezdi meg.
(Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
