Az Országgyűlés júniusban elfogadta a Kormány új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot. A Program fókuszában az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolása áll. 35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A projektenként elnyerhető támogatási összeg minimum 400, legfeljebb 800 millió forint.

"Ez egy 35 milliárd forintos keret, ami ezen a héten társadalmi egyeztetésen van és szeptember közepétől már lehet is pályázni" – mondta Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatról. Két része van a pályázatnak: a keret 40 százalékát a magyar kis- és középvállalatok (KKV) önállóan vagy konzorciumban pályázhatják. A pályázati keret 60 százalékát pedig a vállalatok az egyetemekkel, kutatóintézetekkel együtt pályázhatják meg a Neumann János Program keretén belül.

A Műegyetem lehet a legnagyobb haszonélvező

Charaf Hassan szerint ki van éhezve a piac erre a lehetőségre, mert számos KKV nem tudja finanszírozni a drága fejlesztéseket és ez a támogatás - amelynek következtében a KKV-k érdekeltek lesznek abban, hogy együttműködjenek az egyetemekkel - elég intenzív eredményeket generálhat.

„BME vezetői szinten nem hagyjuk, hogy ne legyünk haszonélvezői ennek a pályázatnak, ez a piaci orientáció miatt is jó lehetőség. Három terület van: az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás. Ezek közül a VIK a digitalizációban érdekelt, hiszen a karnak ez a fókuszterülete” – mondta.

A BME szeretné, ha az egyetemek és KKV-k konzorciumainak pályázataiból az oroszlánrész jutna rá, ennek érdekében több KKV partnerével pályázik majd. A dékán elmondta, hogy a kiírás azokat az innovatív cégeket szeretné díjazni, amelyek egyébként is foglalkoznak termék-/szolgáltatás fejlesztéssel, ezért az egyetem szerepe kiemelkedő lehet a projektben, mert számos téma köré épített partnerrel van kapcsolatuk.

Arra a kérdésre, hogy miért pont a Műegyetem egyik karának dékánja lett meghívva a pályázatot bemutató sajtótájékoztatóra, azt felelte, hogy talán azért, mert ő az egyik leghangosabb híve az ipar és az egyetemek közötti együttműködésnek.

„Lehet, hogy ez a hangos szereplésem motiválta a Minisztériumot arra, hogy engem hívjanak, de az is benne lehet, hogy az országban a mi karunk építi a kapcsolatot az egyik legerőteljesebben az iparral: több mint 1000 céggel van együttműködésünk, biztosan nem kell nagyítóval keresnünk a KKV-kat a környezetünkben. Mi abban hiszünk, hogy a piaccal együtt kell dolgozunk.” – hangsúlyozta.

A nyertes pályázóknak három vállalást kell teljesíteniük

• A projekt megvalósítási időszakának végére a nyertes pályázónak új technológiát, szolgáltatást vagy terméket szükséges kifejlesztenie.
• A technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése esetén az elnyert támogatási összeg legalább 40%-ának, termékfejlesztés esetén a támogatás legalább 60%-ának megfelelő árbevételt szükséges a nyertes vállalatnak realizálni az adott technológia / szolgáltatás / termék értékesítéséből a fenntartási időszak első két évének végére;
• a projekt fenntartási időszakának végére a kifejlesztett új technológiát, szolgáltatást, terméket – főszabály szerint – megadott nemzetközi szabadalommal kell védenie a nyertes vállalkozásnak annak érdekében, hogy az új megoldás megfelelő védelemben részesüljön a nemzetközi piacokon is.

Akik nem teljesíti az árbevételvállalás 75 százalékát, azok kötelesek visszafizetni a teljes támogatást.