Tompos Márton Facebook videóban mutatta be, mik derültek ki a tulajdoni lapokból.
Tovább folytatódik a már eddig is problémás Fudan Egyetem ügye. Nemrégiben ugyanis kiderült, hogy a kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítványa nem csak négy ingatlant és 600 millió forintot, hanem további 6 milliárdot is kapott – pedig igazából nem is az övék az a négy ingatlan. Minderről Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezetője számolt be Facebook videójában.
3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról. Nem állunk meg, folytatjuk a nyomozást!
Posted by Tompos Márton on Friday, August 11, 2023
A tulajdoni lapokból megtudtuk, hogy - az eredeti törvény alapján - az alapítványnak adott ingatlanok egyike sincs a Fudan alapítvány kezében. Ezek közül kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a másik kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt-hez tartozik.
Az adatokkal kapcsolatban Tompos Márton felkereste az alapítványt, viszont kérdéseit figyelmen kívül hagyták. Vele szemben a Mandiner már kapott választ a hasonló kérdéseire. A lapnak azt nyilatkozták, hogy 2021 decemberében a tervek előkészítéséhez kapott forrásokat lekötötték, hogy megőrizzék annak értékét. Egyébként a beruházások helyett az egyetemi curriculumra és az akadémiai fejlesztésekre fókuszálnak.
A Momentumos politikusnak már korábban is volt dolga az egyetemmel, amikor többszöri próbálkozás után sem tudott eljutni a közpénzből fenntartott Fudan alapítványhoz, ugyanis odaérkeztére az alapítvány irodája július elején teljesen felszívódott.
Az alapítványnak 2022 december végéig kellett volna beszámolnia a beruházásról és annak költségeiről, azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően ez kitolódott 2024 nyaráig.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
