Ingatlanjai sincsenek, mégis hatmilliárd forintot kapott a Fudan Egyetem alapítványa

Tompos Márton Facebook videóban mutatta be, mik derültek ki a tulajdoni lapokból.

Tovább folytatódik a már eddig is problémás Fudan Egyetem ügye. Nemrégiben ugyanis kiderült, hogy a kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítványa nem csak négy ingatlant és 600 millió forintot, hanem további 6 milliárdot is kapott – pedig igazából nem is az övék az a négy ingatlan. Minderről Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezetője számolt be Facebook videójában.

 

3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról

3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról. Nem állunk meg, folytatjuk a nyomozást!

Posted by Tompos Márton on Friday, August 11, 2023

A tulajdoni lapokból megtudtuk, hogy - az eredeti törvény alapján - az alapítványnak adott ingatlanok egyike sincs a Fudan alapítvány kezében. Ezek közül kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a másik kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt-hez tartozik.

Az adatokkal kapcsolatban Tompos Márton felkereste az alapítványt, viszont kérdéseit figyelmen kívül hagyták. Vele szemben a Mandiner már kapott választ a hasonló kérdéseire. A lapnak azt nyilatkozták, hogy 2021 decemberében a tervek előkészítéséhez kapott forrásokat lekötötték, hogy megőrizzék annak értékét. Egyébként a beruházások helyett az egyetemi curriculumra és az akadémiai fejlesztésekre fókuszálnak.

A Momentumos politikusnak már korábban is volt dolga az egyetemmel, amikor többszöri próbálkozás után sem tudott eljutni a közpénzből fenntartott Fudan alapítványhoz, ugyanis odaérkeztére az alapítvány irodája július elején teljesen felszívódott.

Az alapítványnak 2022 december végéig kellett volna beszámolnia a beruházásról és annak költségeiről, azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően ez kitolódott 2024 nyaráig.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.