Ingatlanjai sincsenek, mégis hatmilliárd forintot kapott a Fudan Egyetem alapítványa

Tompos Márton Facebook videóban mutatta be, mik derültek ki a tulajdoni lapokból.

Tovább folytatódik a már eddig is problémás Fudan Egyetem ügye. Nemrégiben ugyanis kiderült, hogy a kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítványa nem csak négy ingatlant és 600 millió forintot, hanem további 6 milliárdot is kapott – pedig igazából nem is az övék az a négy ingatlan. Minderről Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezetője számolt be Facebook videójában.

 

3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról

3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról. Nem állunk meg, folytatjuk a nyomozást!

Posted by Tompos Márton on Friday, August 11, 2023

A tulajdoni lapokból megtudtuk, hogy - az eredeti törvény alapján - az alapítványnak adott ingatlanok egyike sincs a Fudan alapítvány kezében. Ezek közül kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a másik kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt-hez tartozik.

Az adatokkal kapcsolatban Tompos Márton felkereste az alapítványt, viszont kérdéseit figyelmen kívül hagyták. Vele szemben a Mandiner már kapott választ a hasonló kérdéseire. A lapnak azt nyilatkozták, hogy 2021 decemberében a tervek előkészítéséhez kapott forrásokat lekötötték, hogy megőrizzék annak értékét. Egyébként a beruházások helyett az egyetemi curriculumra és az akadémiai fejlesztésekre fókuszálnak.

A Momentumos politikusnak már korábban is volt dolga az egyetemmel, amikor többszöri próbálkozás után sem tudott eljutni a közpénzből fenntartott Fudan alapítványhoz, ugyanis odaérkeztére az alapítvány irodája július elején teljesen felszívódott.

Az alapítványnak 2022 december végéig kellett volna beszámolnia a beruházásról és annak költségeiről, azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően ez kitolódott 2024 nyaráig.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.