Ingatlanjai sincsenek, mégis hatmilliárd forintot kapott a Fudan Egyetem alapítványa

Tompos Márton Facebook videóban mutatta be, mik derültek ki a tulajdoni lapokból.

Tovább folytatódik a már eddig is problémás Fudan Egyetem ügye. Nemrégiben ugyanis kiderült, hogy a kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítványa nem csak négy ingatlant és 600 millió forintot, hanem további 6 milliárdot is kapott – pedig igazából nem is az övék az a négy ingatlan. Minderről Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezetője számolt be Facebook videójában.

 

3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról

3+1 új információt szereztem a Fudan alapítványról. Nem állunk meg, folytatjuk a nyomozást!

Posted by Tompos Márton on Friday, August 11, 2023

A tulajdoni lapokból megtudtuk, hogy - az eredeti törvény alapján - az alapítványnak adott ingatlanok egyike sincs a Fudan alapítvány kezében. Ezek közül kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a másik kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt-hez tartozik.

Az adatokkal kapcsolatban Tompos Márton felkereste az alapítványt, viszont kérdéseit figyelmen kívül hagyták. Vele szemben a Mandiner már kapott választ a hasonló kérdéseire. A lapnak azt nyilatkozták, hogy 2021 decemberében a tervek előkészítéséhez kapott forrásokat lekötötték, hogy megőrizzék annak értékét. Egyébként a beruházások helyett az egyetemi curriculumra és az akadémiai fejlesztésekre fókuszálnak.

A Momentumos politikusnak már korábban is volt dolga az egyetemmel, amikor többszöri próbálkozás után sem tudott eljutni a közpénzből fenntartott Fudan alapítványhoz, ugyanis odaérkeztére az alapítvány irodája július elején teljesen felszívódott.

Az alapítványnak 2022 december végéig kellett volna beszámolnia a beruházásról és annak költségeiről, azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően ez kitolódott 2024 nyaráig.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.