Tavaly kilenc, idén már csak négy egyetem került be a sanghaji felsőoktatási rangsorba

Abban nem történt változás, hogy melyik teljesített a legjobban a hazai intézmények közül, viszont az első helyezettnek sikerült javítania egy kategóriát tavalyhoz képest.

  • Tornyos Kata
Összesítettben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerezte a legjobb eredményt, így az 501-600. kategóriába került az ARWU egyetemi világrangsorában. Az egyetem idén 18 részrangsorban szerepel: fizikából (101-150), matematikából (201-300) és pszichológiából (201-300) érte el a legjobb helyezést.
Második helyen a Semmelweis Egyetem (SE) végzett a hazai egyetemek közül: tavalyhoz hasonlóan a 601-700. kategóriába került. Hat tárgy alapján is a legjobbak közé sorolták: 201-300. helyen áll a klinikai orvostudomány, szintén 201-300. a fogorvosi és a gyógyszerészeti tudományokban. 301-400. az orovosi technológia, 401-500. a biológia és a humánbiológia is.

Még két egyetem került a legjobbak közé

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a 701-800-as kategóriába került és három szakterületen végzett kiemelkedő helyen: 301-400. fizikából, 401-500. klinikai orvostudományból és szintén 401-500. gyógyszerészetből. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem a negyedik helyet foglalja el a hazai intézményeket nézve, ez a 901-1000. kategóriába került. Matematikából és gépészmérnökből viszont a 201-300-as hely jutott neki.

A sanghaji felsőoktatási rangsor

Az ARWU rangsort 2003-ban kezdte publikálni a sanghaji Jiao Tong Egyetem, a felmérést 2009 óta egy független szervezet, a ShanghaiRanking készíti. A ranglistát a felsőoktatási szakma évek óta a legmegbízhatóbb értékelések között tartja számon. A transzparens módszertan és a külső partnerektől összegyűjtött adatok alapján vizsgált 2500 intézmény közül minden évben az első 1000 kerül fel a listára, az indikátorok között a publikációk és a magas idézettségű kutatók száma, az intézmények volt hallgatói, illetve jelenlegi oktatói által nyert tudományos díjak száma is szerepel

– írja az ELTE a lapunknak küldött közleményében.

A lista élén tavalyhoz képest nem történt változás: az első tíz helyen most is ugyanaz a nyolc amerikai és két angol egyetem osztozik, a dobogóra pedig sorrendben idén is a Harvard, a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) jutott fel. Európát tekintve a Paris-Saclay University lett az első (a világranglistán a 15.), Ázsiában pedig a Tsinghua University négy helyezést javítva a 22. helyen szerepel az összesített rangsorban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.