Tavaly kilenc, idén már csak négy egyetem került be a sanghaji felsőoktatási rangsorba

Abban nem történt változás, hogy melyik teljesített a legjobban a hazai intézmények közül, viszont az első helyezettnek sikerült javítania egy kategóriát tavalyhoz képest.

  • Tornyos Kata
Összesítettben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerezte a legjobb eredményt, így az 501-600. kategóriába került az ARWU egyetemi világrangsorában. Az egyetem idén 18 részrangsorban szerepel: fizikából (101-150), matematikából (201-300) és pszichológiából (201-300) érte el a legjobb helyezést.
Második helyen a Semmelweis Egyetem (SE) végzett a hazai egyetemek közül: tavalyhoz hasonlóan a 601-700. kategóriába került. Hat tárgy alapján is a legjobbak közé sorolták: 201-300. helyen áll a klinikai orvostudomány, szintén 201-300. a fogorvosi és a gyógyszerészeti tudományokban. 301-400. az orovosi technológia, 401-500. a biológia és a humánbiológia is.

Még két egyetem került a legjobbak közé

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a 701-800-as kategóriába került és három szakterületen végzett kiemelkedő helyen: 301-400. fizikából, 401-500. klinikai orvostudományból és szintén 401-500. gyógyszerészetből. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem a negyedik helyet foglalja el a hazai intézményeket nézve, ez a 901-1000. kategóriába került. Matematikából és gépészmérnökből viszont a 201-300-as hely jutott neki.

A sanghaji felsőoktatási rangsor

Az ARWU rangsort 2003-ban kezdte publikálni a sanghaji Jiao Tong Egyetem, a felmérést 2009 óta egy független szervezet, a ShanghaiRanking készíti. A ranglistát a felsőoktatási szakma évek óta a legmegbízhatóbb értékelések között tartja számon. A transzparens módszertan és a külső partnerektől összegyűjtött adatok alapján vizsgált 2500 intézmény közül minden évben az első 1000 kerül fel a listára, az indikátorok között a publikációk és a magas idézettségű kutatók száma, az intézmények volt hallgatói, illetve jelenlegi oktatói által nyert tudományos díjak száma is szerepel

– írja az ELTE a lapunknak küldött közleményében.

A lista élén tavalyhoz képest nem történt változás: az első tíz helyen most is ugyanaz a nyolc amerikai és két angol egyetem osztozik, a dobogóra pedig sorrendben idén is a Harvard, a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) jutott fel. Európát tekintve a Paris-Saclay University lett az első (a világranglistán a 15.), Ázsiában pedig a Tsinghua University négy helyezést javítva a 22. helyen szerepel az összesített rangsorban.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.