Kényszer választás a mamahotel, mert nincs pénzük elköltözni otthonról az angol egyetemistáknak

Az University College London 11 ezer diákkal készült friss felmérése szerint a legtöbben azért élnének otthon az egyetem alatt is, mert nincs pénzük távolabbi városokba költözni.

  • Székács Linda

Minden harmadik felsőoktatásba készülő angol diák arra kényszerül, hogy az emelkedő lakhatási költségek miatt az egyetem alatt is otthon lakjon - számolt be a University College London friss felméréséről a BBC, amiben mintegy 11 ezer frissen érettségizett diák vett részt.

Míg a pandémia előtt az egyetemista diákok körülbelül 20 százaléka döntött úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányai alatt is a szüleivel marad Angliában, idén már a 18 évesek 34 százaléka válaszolt úgy, hogy továbbra is otthon élne, ha felveszik az egyetemre (Angliában az eredmények a jövő hét folyamán derülnek ki). A legtöbben azért, mert a magas megélhetési költségek mellett nem is jelentkeztek olyan egyetemre, ami távol van a szülvárosuktól, mert tudják, hogy nem bírnák megfizetni a lakhatási költségeket.

Jake Anders, a kutatás vezetője szerint számos hátránya van annak, ha egy diák az egyetemi tanulmányai alatt is otthon marad. Kimarad például az egyetemi programokból és extra kurzusokból, de akár a jövőbeli karrierjét is rombolhatja.

"Azok számára, akik a legjobb egyetemek közelében élnek, ez egy jó döntés lehet, de az országban található egyetemek különböző nehézségeit tekintve valószínűbb, hogy a legjobb választás nem a közelben van" - jegyzi meg a szakember.

A kutatás szerint a megélhetési válság leginkább a hátrányos helyzetű családokat érinti, akiknek hitel terheli a házát, albérletet kell fizetniük, és lehet, hogy bizonyos helyzetekben ételbankokhoz kell fordulniuk, mert a bérük nem elég az összes költségükre.

A kutatás eredményeit látva a Sutton Trust nevű alapítvány elnöke, Peter Lampl felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan támogatásokat, amik lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy az otthonuktól távolabbi városokban tanulhassanak, az Universities UK szóvivője pedig azt is hozzátette: egyetlen diáknak sem szabadna a pénzügyi helyzete árnyékában dönteni a jövőjéről.

A felszólításokra a brit Oktatási Minisztérium is reagált, a közleményükben azt írják, a finanszírozási rendszerük biztosítja, hogy a legmagasabb szintű támogatást a legalacsonyabb jövedelmű családok diákjai kapják meg. Támogatják az egyetemeket és a nehézségekkel küzdő hallgatókat is, így augusztustól 276 millió fontot bocsátanak az intézmények rendelkezésére, de a diákhitel és egyéb támogatások is a hallgatók rendelkezésére állnak.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.