Az University College London 11 ezer diákkal készült friss felmérése szerint a legtöbben azért élnének otthon az egyetem alatt is, mert nincs pénzük távolabbi városokba költözni.
Minden harmadik felsőoktatásba készülő angol diák arra kényszerül, hogy az emelkedő lakhatási költségek miatt az egyetem alatt is otthon lakjon - számolt be a University College London friss felméréséről a BBC, amiben mintegy 11 ezer frissen érettségizett diák vett részt.
Míg a pandémia előtt az egyetemista diákok körülbelül 20 százaléka döntött úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányai alatt is a szüleivel marad Angliában, idén már a 18 évesek 34 százaléka válaszolt úgy, hogy továbbra is otthon élne, ha felveszik az egyetemre (Angliában az eredmények a jövő hét folyamán derülnek ki). A legtöbben azért, mert a magas megélhetési költségek mellett nem is jelentkeztek olyan egyetemre, ami távol van a szülvárosuktól, mert tudják, hogy nem bírnák megfizetni a lakhatási költségeket.
Jake Anders, a kutatás vezetője szerint számos hátránya van annak, ha egy diák az egyetemi tanulmányai alatt is otthon marad. Kimarad például az egyetemi programokból és extra kurzusokból, de akár a jövőbeli karrierjét is rombolhatja.
"Azok számára, akik a legjobb egyetemek közelében élnek, ez egy jó döntés lehet, de az országban található egyetemek különböző nehézségeit tekintve valószínűbb, hogy a legjobb választás nem a közelben van" - jegyzi meg a szakember.
A kutatás szerint a megélhetési válság leginkább a hátrányos helyzetű családokat érinti, akiknek hitel terheli a házát, albérletet kell fizetniük, és lehet, hogy bizonyos helyzetekben ételbankokhoz kell fordulniuk, mert a bérük nem elég az összes költségükre.
A kutatás eredményeit látva a Sutton Trust nevű alapítvány elnöke, Peter Lampl felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan támogatásokat, amik lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy az otthonuktól távolabbi városokban tanulhassanak, az Universities UK szóvivője pedig azt is hozzátette: egyetlen diáknak sem szabadna a pénzügyi helyzete árnyékában dönteni a jövőjéről.
A felszólításokra a brit Oktatási Minisztérium is reagált, a közleményükben azt írják, a finanszírozási rendszerük biztosítja, hogy a legmagasabb szintű támogatást a legalacsonyabb jövedelmű családok diákjai kapják meg. Támogatják az egyetemeket és a nehézségekkel küzdő hallgatókat is, így augusztustól 276 millió fontot bocsátanak az intézmények rendelkezésére, de a diákhitel és egyéb támogatások is a hallgatók rendelkezésére állnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
