Az University College London 11 ezer diákkal készült friss felmérése szerint a legtöbben azért élnének otthon az egyetem alatt is, mert nincs pénzük távolabbi városokba költözni.
Minden harmadik felsőoktatásba készülő angol diák arra kényszerül, hogy az emelkedő lakhatási költségek miatt az egyetem alatt is otthon lakjon - számolt be a University College London friss felméréséről a BBC, amiben mintegy 11 ezer frissen érettségizett diák vett részt.
Míg a pandémia előtt az egyetemista diákok körülbelül 20 százaléka döntött úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányai alatt is a szüleivel marad Angliában, idén már a 18 évesek 34 százaléka válaszolt úgy, hogy továbbra is otthon élne, ha felveszik az egyetemre (Angliában az eredmények a jövő hét folyamán derülnek ki). A legtöbben azért, mert a magas megélhetési költségek mellett nem is jelentkeztek olyan egyetemre, ami távol van a szülvárosuktól, mert tudják, hogy nem bírnák megfizetni a lakhatási költségeket.
Jake Anders, a kutatás vezetője szerint számos hátránya van annak, ha egy diák az egyetemi tanulmányai alatt is otthon marad. Kimarad például az egyetemi programokból és extra kurzusokból, de akár a jövőbeli karrierjét is rombolhatja.
"Azok számára, akik a legjobb egyetemek közelében élnek, ez egy jó döntés lehet, de az országban található egyetemek különböző nehézségeit tekintve valószínűbb, hogy a legjobb választás nem a közelben van" - jegyzi meg a szakember.
A kutatás szerint a megélhetési válság leginkább a hátrányos helyzetű családokat érinti, akiknek hitel terheli a házát, albérletet kell fizetniük, és lehet, hogy bizonyos helyzetekben ételbankokhoz kell fordulniuk, mert a bérük nem elég az összes költségükre.
A kutatás eredményeit látva a Sutton Trust nevű alapítvány elnöke, Peter Lampl felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan támogatásokat, amik lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy az otthonuktól távolabbi városokban tanulhassanak, az Universities UK szóvivője pedig azt is hozzátette: egyetlen diáknak sem szabadna a pénzügyi helyzete árnyékában dönteni a jövőjéről.
A felszólításokra a brit Oktatási Minisztérium is reagált, a közleményükben azt írják, a finanszírozási rendszerük biztosítja, hogy a legmagasabb szintű támogatást a legalacsonyabb jövedelmű családok diákjai kapják meg. Támogatják az egyetemeket és a nehézségekkel küzdő hallgatókat is, így augusztustól 276 millió fontot bocsátanak az intézmények rendelkezésére, de a diákhitel és egyéb támogatások is a hallgatók rendelkezésére állnak.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
