Az egyetlen ösztöndíj, ami önköltséges hallgatóknak is járhat már az első félévben

A legtöbb egyetem számos ösztöndíj lehetőséggel várja már a frissen felvett, elsőéves hallgatókat is, a lehetőségek tára pedig az első félév után, a teljesítmény alapú ösztöndíjakkal tovább növekszik. A rossz hír viszont az, hogy az ösztöndíjak legtöbbje csak az államilag finanszírozott, nappali képzéseken tanulóknak jár. Mutatunk egyet, amit viszont akkor is igényelhettek, ha költségtérítéses képzésen kezditek a szeptembert.

  • Székács Linda

A Bursa Hungarica nevű ösztöndíjat kivételesen nem az egyetem adja, hanem a lakóhelyetek önkormánzatánál kell igényelnetek. Ezt azok a hallgatók kaphatják, akik nappali tagozatos, teljes idejű jogviszonnyal rendelkeznek valamelyik egyetemen, így az nem számít, hogy állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses képzésre jártok-e, ráadásul akkor is pályázhattok, ha felsőoktatási szakképzésen tanultok, és akkor is, ha csak a következő tanévben szeretnétek megkezdeni felsőfokú tanulmányaitokat, ebben az esetben viszont az ösztöndíjat is a következő tanévben kapjátok majd meg.

Azt, hogy megkaphatjátok-e az ösztöndíjat, a szociális helyzetetek alapján döntik el, ezért - mint a legtöbb szociális ösztöndíj esetében - ezúttal is hivatalos dokumentumokkal kell igazolni a helyzeteteket. Szükség lesz tehát jövedelemigazolásra, továbbá a veletek egy háztartásban élőkről is nyilatkozni kell.

A pályázati lapot elektronikusan kell benyújtani az EPER-Bursa rendszerében, ahová ne felejtsetek el regisztrálni az első pályázázás előtt. Nagyon fontos, hogy a pályázat csak azokhoz az önkormányzatokhoz adható be, akik csatlakoztak a programhoz, ezért a pályázást megelőzően tájékozódjatok arról, a ti lakóhelyetek önkormányzatánál van-e lehetőség a Bursa Hungarica támogatásra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.