Az egyetlen ösztöndíj, ami önköltséges hallgatóknak is járhat már az első félévben

A legtöbb egyetem számos ösztöndíj lehetőséggel várja már a frissen felvett, elsőéves hallgatókat is, a lehetőségek tára pedig az első félév után, a teljesítmény alapú ösztöndíjakkal tovább növekszik. A rossz hír viszont az, hogy az ösztöndíjak legtöbbje csak az államilag finanszírozott, nappali képzéseken tanulóknak jár. Mutatunk egyet, amit viszont akkor is igényelhettek, ha költségtérítéses képzésen kezditek a szeptembert.

  • Székács Linda

A Bursa Hungarica nevű ösztöndíjat kivételesen nem az egyetem adja, hanem a lakóhelyetek önkormánzatánál kell igényelnetek. Ezt azok a hallgatók kaphatják, akik nappali tagozatos, teljes idejű jogviszonnyal rendelkeznek valamelyik egyetemen, így az nem számít, hogy állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses képzésre jártok-e, ráadásul akkor is pályázhattok, ha felsőoktatási szakképzésen tanultok, és akkor is, ha csak a következő tanévben szeretnétek megkezdeni felsőfokú tanulmányaitokat, ebben az esetben viszont az ösztöndíjat is a következő tanévben kapjátok majd meg.

Azt, hogy megkaphatjátok-e az ösztöndíjat, a szociális helyzetetek alapján döntik el, ezért - mint a legtöbb szociális ösztöndíj esetében - ezúttal is hivatalos dokumentumokkal kell igazolni a helyzeteteket. Szükség lesz tehát jövedelemigazolásra, továbbá a veletek egy háztartásban élőkről is nyilatkozni kell.

A pályázati lapot elektronikusan kell benyújtani az EPER-Bursa rendszerében, ahová ne felejtsetek el regisztrálni az első pályázázás előtt. Nagyon fontos, hogy a pályázat csak azokhoz az önkormányzatokhoz adható be, akik csatlakoztak a programhoz, ezért a pályázást megelőzően tájékozódjatok arról, a ti lakóhelyetek önkormányzatánál van-e lehetőség a Bursa Hungarica támogatásra.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.