Az egyetlen ösztöndíj, ami önköltséges hallgatóknak is járhat már az első félévben

A legtöbb egyetem számos ösztöndíj lehetőséggel várja már a frissen felvett, elsőéves hallgatókat is, a lehetőségek tára pedig az első félév után, a teljesítmény alapú ösztöndíjakkal tovább növekszik. A rossz hír viszont az, hogy az ösztöndíjak legtöbbje csak az államilag finanszírozott, nappali képzéseken tanulóknak jár. Mutatunk egyet, amit viszont akkor is igényelhettek, ha költségtérítéses képzésen kezditek a szeptembert.

  • Székács Linda

A Bursa Hungarica nevű ösztöndíjat kivételesen nem az egyetem adja, hanem a lakóhelyetek önkormánzatánál kell igényelnetek. Ezt azok a hallgatók kaphatják, akik nappali tagozatos, teljes idejű jogviszonnyal rendelkeznek valamelyik egyetemen, így az nem számít, hogy állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses képzésre jártok-e, ráadásul akkor is pályázhattok, ha felsőoktatási szakképzésen tanultok, és akkor is, ha csak a következő tanévben szeretnétek megkezdeni felsőfokú tanulmányaitokat, ebben az esetben viszont az ösztöndíjat is a következő tanévben kapjátok majd meg.

Azt, hogy megkaphatjátok-e az ösztöndíjat, a szociális helyzetetek alapján döntik el, ezért - mint a legtöbb szociális ösztöndíj esetében - ezúttal is hivatalos dokumentumokkal kell igazolni a helyzeteteket. Szükség lesz tehát jövedelemigazolásra, továbbá a veletek egy háztartásban élőkről is nyilatkozni kell.

A pályázati lapot elektronikusan kell benyújtani az EPER-Bursa rendszerében, ahová ne felejtsetek el regisztrálni az első pályázázás előtt. Nagyon fontos, hogy a pályázat csak azokhoz az önkormányzatokhoz adható be, akik csatlakoztak a programhoz, ezért a pályázást megelőzően tájékozódjatok arról, a ti lakóhelyetek önkormányzatánál van-e lehetőség a Bursa Hungarica támogatásra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.