A Kulturális és Innovációs diszkriminatív pályázata ellen már a bécsi, moszkvai, de még a kínai Zeneakadémia vezetői is aggódnak, akik Csák János miniszternek levelet is írtak.
"Nagy megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémia nemzetközi rangja és jelentősége megkérdőjeleződik" - szerepel abban az Index birtokába jutott levélben, amelyet a Bécsi Zeneakadémia (University of Music and Performing Arts Vienna)nemzetközi kapcsolatokért és a művészeti területért felelős rektorhelyettese, Johannes Meissl írt Csák János kulturális és innovációs miniszternek.
Az intézmény rektohelyettese azt követően döntött a miniszternek címzett levél megírása mellett, hogy a magyar sajtó már hetek óta attól a diszkriminatív rektorpályázattól hangos, ami a zeneművészeti egyetem legtöbb oktatóját kizárná a rektori pozíció pályázatából, és amit a jelek szerint kifejezetten Keller Andrásra, a Concerto Budapest karmesterére írtak.
A jelenlegi pályázat szerint ugyanis a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára csak olyan személy jelentkezhet, aki nemzetközileg elismert előadó- vagy alkotóművész, és rendelkezik a Kossuth- vagy Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, vagy a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj kitüntetések valamelyikével. Ellenben a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetések, a Liszt- és Erkel-díjak megléte nem feltétel.
Johannes Meisl a leveléven azt írja, a budapesti Zeneakadémia fontos partnere a bécsi intézménynek, melyet a szakterület legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményeként nagyon körültekintően választottak a partnerükként, és amivel remélik, a jövőben is együtt dolgozhatnak majd.
Hasonló levelet kapott a magyar miniszter
Egyes tagintézményeink egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve a kormányok részéről, amelyek figyelmen kívül hagyják és korlátozzák az európai értékeket, például a kutatás és oktatás szabadságát, valamint az egyetemek autonómiáját, ahogy az a közelmúltban a budapesti Zeneakadémián történt. Az AEC kiemelt figyelemmel fogja kísérni a további fejleményeket, és elkötelezett marad amellett, hogy felhatalmazza tagintézményeit, hogy megfeleljenek ezeknek az értékeknek.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
