Az Európai Bizottság 159 projektet választott ki az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja keretében, hogy támogassa az unión kívüli országok felsőoktatásának korszerűsítését a világ különböző régióiban.
Csaknem 130 uniós és unión kívüli ország 2500 felsőoktatási szereplőjének együttműködése valósulhat meg a felsőoktatás korszerűbbé és nemzetközibbé tételének jegyében – írta meg a Napi.hu.
Az idei évben rendelkezésre álló 115,3 millió eurós költségvetési keretből az EU többek között támogatni fogja a matematikaoktatás minőségének javítását Közép-Afrikában, a hátrányos helyzetű latin-amerikai diákok méltányossági és egyenlőségi témákkal foglalkozó jogi tanulmányait, a dél-mediterrán térség fenntartható kék gazdaságának tananyaggá tételét, valamint az egészségügyi oktatás átalakítását célzó tanfolyamokat Délkelet-Ázsiában.
Ukrajnát is támogatják
Az EU idén további 5 millió eurót különített el Ukrajna megsegítésére egy olyan nagyszabású Erasmus+ projekt támogatásával, amely az ukrajnai felsőoktatás digitális környezetének megerősítését célozza. A DigiUni elnevezésű négyéves kezdeményezés nagy teljesítményű digitális platformot fejleszt az ukrán egyetemek számára, amely biztosítani tudja az ukrán felsőoktatási intézményekben az ukrán nyelvű és az ukrán tanterv szerinti képzésekre beiratkozott diákok oktatásának folytonosságát.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
