115 millió euróval támogatja a felsőoktatást az EU az Erasmus+ keretében

Az Európai Bizottság 159 projektet választott ki az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja keretében, hogy támogassa az unión kívüli országok felsőoktatásának korszerűsítését a világ különböző régióiban.

  • Tornyos Kata

Csaknem 130 uniós és unión kívüli ország 2500 felsőoktatási szereplőjének együttműködése valósulhat meg a felsőoktatás korszerűbbé és nemzetközibbé tételének jegyében – írta meg a Napi.hu.

Az idei évben rendelkezésre álló 115,3 millió eurós költségvetési keretből az EU többek között támogatni fogja a matematikaoktatás minőségének javítását Közép-Afrikában, a hátrányos helyzetű latin-amerikai diákok méltányossági és egyenlőségi témákkal foglalkozó jogi tanulmányait, a dél-mediterrán térség fenntartható kék gazdaságának tananyaggá tételét, valamint az egészségügyi oktatás átalakítását célzó tanfolyamokat Délkelet-Ázsiában.

Ukrajnát is támogatják

Az EU idén további 5 millió eurót különített el Ukrajna megsegítésére egy olyan nagyszabású Erasmus+ projekt támogatásával, amely az ukrajnai felsőoktatás digitális környezetének megerősítését célozza. A DigiUni elnevezésű négyéves kezdeményezés nagy teljesítményű digitális platformot fejleszt az ukrán egyetemek számára, amely biztosítani tudja az ukrán felsőoktatási intézményekben az ukrán nyelvű és az ukrán tanterv szerinti képzésekre beiratkozott diákok oktatásának folytonosságát.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István