A Budapesti Corvinus Egyetem távozó rektora a Telex podcastjában beszélt a távozásáról, annak okairól és a vizsgabotrányról is.
Ilyennek nem kellene történnie, de el kell különíteni a jóhiszemű hibát az etikai vétségtől
- mondta el a Telex podcastjában Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora arra a vizsgabotrányra reagálva, ami a téli vizsgaidőszakban robbant ki a Corvinus egyetemen. Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense akkor a Facebookon egy zárt csoporban arról írt: "Az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet."
Később az is kiderült; az említett hallgató családja "érdemi Mol-részvényekkel" rendelkezik, akik nyomást gyakoroltak az intézmény vezetőségére, így annak két munkatársa ellen etikai eljárás indult, melynek során az Etikai Bizottság mindkét esetben megalapozottnak találta az Etikai Kódex vizsgáztatás megkülönböztetés-mentességére vonatkozó követelményét.
Az eset miatt Takáts Elődöt, az egyetem akkori rektorát is felelősségre vonták és elsőfokon elmarasztalták, aki az érintettségéről a Telex újságírójának azt mondta: “nincs jogerős elmarasztaló határozat ellenem, ha Svájcban lennénk, azt mondanánk, nincs is ügy.” A korábbi egyetemi vezető azt is elmondta; sem a diákot, sem a diák családját nem ismeri, mindössze annyi történt, hogy a diák méltányossági kérelmet nyújtott be az említett vizsgára, amit az oktató nem fogadott el, emiatt pedig "kialakult egy vitás helyzet", amit azzal próbáltak feloldani, hogy sztenderd vizsgasort adtak a diáknak. Állítása szerint Takáts ekkor vizsgálatot indított, aminek eredményeit Ádám Zoltán - a csalást bejelentő oktató - nem várta meg, és három ügyben is etikai eljárást indított.
“Ha valami történt, akkor annyi, hogy a hallgató szülei oktatókkal beszéltek, és ez nem szokásos" - jegyezte meg a korábbi rektor, aki szerint egy szülőnek - bármennyire is szereti a gyerekét - semmi joga beleszólni az egyetemi ügyekbe, ez az intézmény szabályainak is ellent mond, őt pedig első fokon azért marasztalta el az Etikai Bizottság, mert utólag nem folytatta le a már említett vizsgálatot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
