Szeptembertől még több egyetemista tanulhat emelt óraszámban az akkumulátorgyártásról

Olyan tempóban húzzák fel idehaza az akkugyárakat, hogy az Óbudai Egyetemen úgy érezték, szükség van kifejezetten erre képzett mérnökökre. Azt írják, sikeres volt az indulás és ősztől emelt óraszámban oktatják és több kreditet is fog érni.

  • Eduline/MTI

Ahogyan egymás után jelentik be az újabb és újabb épülő akkumulátorgyárakat, hogy az ország így részesüljön a villamosításra váltó autóiparból, az Óbudai Egyetemen elérkezettnek érezték az időt, hogy a Samsung SDI-jal együttműködve idén márciusban akkumulátorgyártás-specifikus tantárgyat indítsanak, először a magyar felsőoktatásban. „Az ágazat egyre több magyar mérnöknek nyújt biztos megélhetést és hosszú távú karrierlehetőséget, ahhoz azonban, hogy eredményesen be tudjanak kapcsolódni a gyártás irányításába és kutatás-fejlesztés támogatásába, elengedhetetlen az általános mérnöki ismeretek mellett a különleges szakterületi tudás megszerzése is” – érvelnek az MTI-n megjelent közleményükben a korábbi döntésük mellett.

Most pedig azt közölték: a képzés eredményeinek megismerése után annak jelentős kiterjesztéséről döntött az egyetem és a vállalat. A szeptemberi tanévkezdéstől emelt óraszámban, még szélesebb hallgatói körnek lesz elérhető a célzott, akkumulátor iparági képzés, magasabb megszerezhető kreditponttal. A márciusban indult angol nyelvű „Manufacturing of automotive Li-ion batteries” elnevezésű tantárgy lehetővé teszi, hogy diplomázás után az akkumulátoriparban helyezkedjenek el a hallgatók, derül ki a közleményből.

MTI OTS

A gyakornoki programban jelentkezők számára pedig lehetőség nyílik, hogy az elméleti tudás mellett a gyártásban, valós körülmények között szerezzenek tapasztalatot – írják. Hozzáteszik: a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai mérnöki képzésben résztvevők mellett a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói közül is sokan jelezték, hogy örömmel vennék fel a tantárgyat ősztől. A képzésen résztvevők több mint kétharmada jelentkezett a Samsung SDI ösztöndíj programjába, a végzősök pedig főállású dolgozónak.

(Kiemelt kép: AFP / Stringer)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.