Olyan tempóban húzzák fel idehaza az akkugyárakat, hogy az Óbudai Egyetemen úgy érezték, szükség van kifejezetten erre képzett mérnökökre. Azt írják, sikeres volt az indulás és ősztől emelt óraszámban oktatják és több kreditet is fog érni.
Ahogyan egymás után jelentik be az újabb és újabb épülő akkumulátorgyárakat, hogy az ország így részesüljön a villamosításra váltó autóiparból, az Óbudai Egyetemen elérkezettnek érezték az időt, hogy a Samsung SDI-jal együttműködve idén márciusban akkumulátorgyártás-specifikus tantárgyat indítsanak, először a magyar felsőoktatásban. „Az ágazat egyre több magyar mérnöknek nyújt biztos megélhetést és hosszú távú karrierlehetőséget, ahhoz azonban, hogy eredményesen be tudjanak kapcsolódni a gyártás irányításába és kutatás-fejlesztés támogatásába, elengedhetetlen az általános mérnöki ismeretek mellett a különleges szakterületi tudás megszerzése is” – érvelnek az MTI-n megjelent közleményükben a korábbi döntésük mellett.
Most pedig azt közölték: a képzés eredményeinek megismerése után annak jelentős kiterjesztéséről döntött az egyetem és a vállalat. A szeptemberi tanévkezdéstől emelt óraszámban, még szélesebb hallgatói körnek lesz elérhető a célzott, akkumulátor iparági képzés, magasabb megszerezhető kreditponttal. A márciusban indult angol nyelvű „Manufacturing of automotive Li-ion batteries” elnevezésű tantárgy lehetővé teszi, hogy diplomázás után az akkumulátoriparban helyezkedjenek el a hallgatók, derül ki a közleményből.
A gyakornoki programban jelentkezők számára pedig lehetőség nyílik, hogy az elméleti tudás mellett a gyártásban, valós körülmények között szerezzenek tapasztalatot – írják. Hozzáteszik: a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai mérnöki képzésben résztvevők mellett a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói közül is sokan jelezték, hogy örömmel vennék fel a tantárgyat ősztől. A képzésen résztvevők több mint kétharmada jelentkezett a Samsung SDI ösztöndíj programjába, a végzősök pedig főállású dolgozónak.
(Kiemelt kép: AFP / Stringer)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
