Több mint száz helyet javított a Műegyetem a QS 2023-as rangsorában

Több mint száz helyet javítva idén a 741-750. helyre sorolta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as felsőoktatási rangsora.

  • Székács Linda

Az intézmény a tavalyi 801-1000. helyét javította jelentősen a világ 3000 legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményét rangsoroló listán, melynek során figyelembe vették:

  • az akadémiai elismertséget (Academic Reputation) (30%),
  • a munkáltatói megbecsültséget (Employer Reputation) (15%),
  • a tudományos munkák idézettségét (Citations per Faculty) (20%),
  • az oktatók és a hallgatók arányát (Faculty Student Ratio) (10%),
  • a külföldi oktatók és kutatók (International Faculty Ratio) (5%),
  • valamint a külföldi hallgatók arányát (International Students Ratio) (5%)
De idén 5-5 százalékos arányban számított a
  • nemzetközi kutatási hálózat (International Research Network) indikátora,
  • a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek (Employment Outcomes) mérőszáma,
  • továbbá a tavaly októberben először publikált QS Sustainability Rankings-en alapuló fenntarthatósági indikátor is.
Az idei rangsor szerint egyébként a legjobb magyar egyetem ismét a Szegedi Tudományegyetem lett, ami a 601-610. helyet szerezte meg. Ezt követi a Debreceni Egyetem a 671-680. helyen, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 7001-710. helyen, utána pedig a BME. A teljes rangsort ide kattintva nézhetitek meg.
A Műegyetem egyébként a QS 2023 márciusában publikált szakterületi rangsorában is jelentős eredményeket ért el. A 20 ezer intézményt vizsgáló szervezet például Engineering and Technology kategóriában a 224. helyre sorolta, de más kategóriákban is szép eredmények születtek.
Mi az a QS?

Quacquarelli Symonds (QS) egy brit vállalat, amit a 90-es években alapított Nunzio Quacquarelli. A QS az elmúlt húsz évben az egyik egbefolyásosabb felsőoktatási rangsorrá nőtte ki magát a Times Higher Education és az Academic Ranking of World Universities rangsorai mellett, melyekben rendszeresen kapnak helyet magyar egyetemek is.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.